Nagyvárosi szegénység – Amerikában - Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz)

MIKE DAVIS Los Angeles az erődváros: A városi tér militarizációja

bebörtönzöttek számát egy évtizeden belül megduplázó drogháború követelményeivel, a hatóságok gőzerővel dolgoznak olyan állami börtön megépítésén Kelet-Los Angelesben, amely nagy vitákat vált ki, illetve a megyei börtön gigantikus méretű kiterjesztésén Chinatown közelében. A Bevándorlási és Idegenrendészeti Hivatal pedig „mikrobörtönöket" próbál a gyanútlan óvárosokba gyömöszölni. A Hivatal a reguláris fogdák rekordszintű túlzsúfoltsága miatt moteleket és bérlakásokat vett használatba mint magánvállalkozók által működtetett kisegítő börtönöket; az elzárt idegenek többsége kínai vagy közép-amerikai menekült. Azonban a büntetésvégrehajtás nagyobb térigénye a városközpontban elkerülhetetlenül konfliktust idéz elő a rendőrség és az ingatlanfejlesztők között. A belvárosban a Baucher Street-i megyei börtönhöz építendő, 2400 új férőhelyet biztosító két toronyépület terve már felkeltette az ingatlanfejlesztők lángoló haragját, akik a közeli Union Állomást felhőkatcoló hotelek és irodaházak óriási komplexumának tengelyévé szerették volna tenni. A büntetésvégrehajtási és az üzleti ingatlanfejlesztés közötti fokozódó konfliktus egyik megoldása az, ha a börtön városképbe illesztésére építészeti álcázást használnak. A dolog iróniája, ha az épületek és otthonok is börtönökre és erődökre kezdenek hasonlítani, a börtönök pedig esztétikai objektumokká válnak. Valójában a börtönépítés a középítészet új határterülete. A városok már telítődtek irodákkal, így az ország legtöbb részében csökkennek a vállalati toronyházakra szóló megbízások; a legmenőbb építészek fogdákat, börtönöket és rendőrőrsöket terveznek. A feljövő új műfaj kitűnő példája a Welton Becket Associates által tervezett új városi fogda Los Angeles belvárosában. Bár a tízemeletes szövetségi börtönlétesítmény a város egyik leglátványosabb építményeinek egyike, a mellette elhaladó százezernyi ingázó közül kevesen sejtik csak, hogy rendeltetése szerint azoknak a fogdája, akiket hivatalosan a „narkótcrrorizmus menedzserelitjének" hívnak. A posztmodern Bastille évtizedek óta a legnagyobb büntetésvégrehajtási intézet, amely jelentős város központjában épült; igazából úgy néz ki, mint egy művészi cikornyákkal ellátott (például a függőfolyosók high-tech rácsozata) futurisztikus hotel vagy irodaépület, s a belváros legjobban megtervezett épületeinek egyike. A néhány épülettel arrébb fekvő megyei böttön elkeserítően túlzsúfolt földi infernójával szemben a Becket-épület tömlöc helyett inkább a szövetségi gonosztevők imaháza — a belváros biztonság- és tervezés-kontinuumának kiemelkedő ékessége.