Nagyvárosi szegénység – Amerikában - Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz)
MIKE DAVIS Los Angeles az erődváros: A városi tér militarizációja
Félelem a tömegtől Agyakorlatban a városi tér militarizációja sokkal előrébb tart, mint teoretikus reprezentációi. Ez azonban nem jelenti azt, hofry az erődvárosnak nincsenek védelmezői. Charles Murray a nyolcvanas évekjólét-ellenességének par excellence ideológusa nemrég vázolta fel a kilencvenes évek kiújult városszegregációjának ambiciózus védőbeszédét. A New Republic-bcn (amely egyre inkább a szegényekkel szembeni bosszú elméleti folyóirata) Murray azt állítja, hogy -A háziurak, „a társadalmi jólét sokat rágalmazott ereje ebben az országban", és nem a rendőrök fogják megnyerni a drogok elleni háborút. A növekvő számú óvárosi drogfogyasztó raktározására szolgáló börtönök építésének elriasztó árai miatt Murray inkább a társadalmi és térbeli elkülönítést szorgalmazza. Háromosztatú stratégiája szerint a munkáltatók, vizeletminták alapján, szabadon kirúghatnák drogfogyasztó alkalmazottaikat; a szülők, bizonyítékokra alapozva, kivehetnék gyermekeiket a drogok által fertőzött iskolákból; a legfontosabb pedig, hogy a háziurak kezeskednének a környékek „tisztaságáról" azzal, hogy kitiltják a „nem megfelelő személyeket". Más szavakkal Murray azt javasolja, hogy állítsák vissza a munkáltatók és a háziurak jogát a szabad diszkriminációra, „anélkül, hogy indokolniuk kellene önkényes döntésüket." A városi Amerika csak akkor találhat vissza az aranykor harmonikus önszabályozó társadalmához, ha hagyjuk, „hogy az ilyen gondolkodású emberek... irányítsák és formálják a maguk kis világát", és hagyjuk, hogy a háziurak természetes ösztönüket a „jó lakók élni hagyásában, a rosszak elzavarásában" éljék ki. Murray kétségtelenül büszke Los Angeles minden olyan kertvárosi lakójára, aki igyekszik a magagemeinschafíját elkeríteni. Ugyanakkor érzéketlenül elfogadja, hogy az alsóbb osztályok — amelyeket szerinte „cracket szívó leányanyák" és „Uzival mászkáló fiatal férfiak" jellemeznek — még inkább kitaszítottá válnak. „Ha ezen elképzések megvalósításának az az eredménye, hogy a férgese néhány hiperagresszív antiszociális kerületben tömörül, akkor legyen így." Feltehetően olcsóbb lesz az olyan pária társadalmak őrzése, ahol mindenki eredendően egy veszélyes osztály tagja, mint százezrek egyénenkénti elfogása és bebörtönzése. A többség „drogmentes övezetei" logikus következményként szükségessé teszik a kriminalizált kisebbség társadalmi szemétlerakóhelyeit. Ez az újjáélesztett Jim Crow-törvénykezés, amelyet eufemisztikusan „helyi öntisztulásként" reklámoznak, el fogja szigetelni a városi középosztályt az ajtajukon túl fekvő New Jack Citytől. A térbeli diszkrimináció hadjáratában a kortárs építészet és a rendőrség céljai különös módon a tömeg irányítása körül csoportosulnak. Murray és