Nagyvárosi szegénység – Amerikában - Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz)

MIKE DAVIS Los Angeles az erődváros: A városi tér militarizációja

városai a hatvanas évek lázadásait követő térbeli bezárkózás és utcáról való visszavonulás erőteljes metaforái. 1984-ben, a MacArthut Park kerületbe tervezett Loyola Jogi Egyetem tervezése sotán Gehry ugyanezzel a problémával találkozott. A campus óvá­rosi elhelyezkedése választás elé állította Gehryt: alkothat egy társadalom felé nyitott, igazi nyilvános teret, vagy dönthet a védhető enkláve biztonsá­gossága mellett, mint előző munkáiban. Gehry, egyik kritikusának magya­rázata szerint, a neokonzervatív terv mellett döntött, amely „nyitott, de nem túl nyitott". A Déli Előadóterem és a kápolna tömör hátfalukat mutat­ják az Olympic Boulevard felé, és a Burns épület névtelen utcai oldalaival egy kaput alkotnak — ez nem elrertentő, de nem is barátságos. Egyszerűen csak ott van, mint minden más a környéken." Ez a leírás meglehetősen el­bagatellizálja a campus félelmetes szuronykerítésének, tömör beton zikku­ratjának és rideg homlokfalának megfélemlítő hatását. De ha a Danziger Stúdió álcázza magát, a Cochiti Lake-i és Loyola-épít­mények pedig jó kiállású „zárt dobozok", Gehry barokkosán erődített Goldwyn Branch Könyvtára Hollywwodban (1984) szabályosan kihívja a po­tenciális behatolót. „Gyere ki a hóra!", mondja. Valószínűleg ez a valaha épült legfenyegetőbb könyvtár: egy lovassági erőd és egy partra vontatott csatahajó bizarr keveréke. A tömör beton blokkokból álló, öt métet magas, stukkózott védőfal, a kerámiacsempékkel borított graffiti-ellenes barriká­dok, a háromméteres acélszuronyokkal védett süllyesztett bejárat, az olda­lakra bizonytalanul felrakott stilizált őrtornyok mind a Goldwyn Könyvtár öncélú agresszióját védelmezik (amelyet Gehry 1980-as damaszkuszi szu­perbiztonságos követségi épülete ihletett). Gehry néhány tisztelője a könyvtárat „nemes és vonzó", „régimódi könyvtárként" magasztalta. Ok nem veszik észre a lényeget. A korábbi hol­lywoodi könyvtárat gyújtogatás pusztította el, így a filmtötténelem emlék­tárgyait gondozó Samuel Goldwyn Alapítvány figyelmét a biztonságosság kötötte le. Gehry megbízatása egy utolsó porcikájáig vandál-álló épület ter­vezése volt. Találmánya az, hogy a láthatatlan, high-tech védelmi berende­zéseket (amelyeket a legtöbb építész aprólékosan integrál a részletes tervrajzba) elvetette, és egy jól látható, low-tech megközelítést alkalma­zott, amely a biztonságot, a tervezés központi motívumát tette hangsúlyos­sá. A forma nem leplezi a funkciót — épp ellenkezőleg. Az, hogy a vég­eredményt mennyire találja az ember játékosnak vagy szellemesnek, az eg­zisztenciális pozíciójától függ. A Goldwyn Könyvtár már saját struktúrájából következően megidézi a démoni Idegent (Other) — a gyújtogatót, a graffi­tist, a behatolót —, és a környező elhanyagolt, de nem igazán ellenséges ut­cákra veti arrogáns paranoiája árnyékát.

Next

/
Thumbnails
Contents