Nagyvárosi szegénység – Amerikában - Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz)

MIKE DAVIS Los Angeles az erődváros: A városi tér militarizációja

A visszatartó eszközök közül a legegyszerűbbek, de a legrosszindulatúbbak is a Rapid Transit kerület buszmegállóiban felszerelt új, hordó alakú padok, amelyek kényelmetlenül minimális felületet adnak az üléshez, viszont az alvást is lehetetlenné teszik. Az ilyen „koldusmentes" padokat széles körben kezdik alkalmazni a Skid Row környékén. Egy másik találmány a kültéri locsolók agresszív alkalmazása. Sok évvel ezelőtt, amikor a város megnyitotta a Skid Row Parkot, hogy azt biztosan ne használják éjjeli táborhelynek, a magasabb pontokra szerelt öntözőket úgy programozták, hogy a gyanútlan alvókat éjjel, kiszámíthatatlan időközönként öntözze meg. A helyi kereskedők azonnal átvették a rendszert, hogy a hajléktalanokat elűzzék a boltjaik előtti járdáról (a közterületről). Eközben a belvárosi éttermek és áruházak barokkos kerítéseket építtetnek, hogy védjék hulladékukat a hajléktalanoktól. Bár Los Angelesben még nem javasolták, hogy adjanak ciánt a szeméthez, ahogy az Phoenixben történt pár éve, egy felkapott, tengeti halakra specializált étterem tizenkétezer dollárt költött a tökéletesen guberáló-álló szeméttartály megépítésére: háromnegyed inches acélrudakból, keményötvözetből készült lakatokkal és vészjósló, kifelé álló szuronyokkal, a rothadó halfejek és romlott hasábburgonya védelmében. A hajléktalanok ellen folyó polgárháború valódi tűzvonala azonban a nyilvános vécé. Los Angelesben, tudatos eljárás eredményeképpen, kevesebb nyilvános vécé van, mint bármelyik jelentősebb észak-amerikai városban. A Los Angeles-i rendőrség tanácsára (akik az egyik belvárosi projektnél már a tervezőbizottságban is képviseltetik magukat) a városfejlesztési hivatal a Skid Row utolsó megmaradt nyilvános vécéit is leromboltatta. A South Park átfogó rendezési tervében a hivatal mérnökei fontolóra vették „szabadon álló nyilvános vécék" elhelyezését; Jim Wood, a hivatal igazgatója később bevallotta, hogy a vécék építését tiltó döntés inkább „elvi döntés volt, mint tervezési probléma". A hivatal a „fél-nyilvános mosdók" alternatíváját részesítette előnyben — az éttermek, a galériák és az irodaházak mosdóit —, amelyeket szelektíven csak a turisták és fehérgallérosok használhatnak, míg csavargók és más oda nem illő emberek nem. A város tömegközlekedésének tervezőit is ugyanez a logika inspirálta, amikor Los Angeles földalatti-rendszeréhez készült terveikből kihagyták a vécéket. A Hill Streettől keletre, a vécéktől megfosztott senkiföldjén ivásra vagy mosakodásra szolgáló csapok sincsenek. Mindennapos és nyomasztó látvány, hogy manapság a hajléktalan férfiak — sokan közülük salvadori menekültek— a szennyvíz-kifolyóból isznak, és abban mosakodnak és úsznak, ami a Los Angeles River kibetonozott medrében folyik, a belváros keleti