Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

A VOLT ÉS A VAN - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest, a nemzeti és regionális főváros

kötetben, akárcsak a Harrer-félében, föl vannak sorolva a Közmunkák Tanácsának tagjai és tisztségviselői. A „fogalmazási szakban" a tisztviselők közt olvasom Marinovich Sándor doktor miniszteri segédtitkár nevét. Marinovich Sándor is itt ül köztünk. Kérem, mondjon néhány szót arról az időszakról, amelyben ön működött. Milyen funkciókban dolgozott a Közmunkák Tanácsa megszüntetéséig? Marinovich Sándor: Én 1933-ban kerültem a Közmunkatanácshoz mint díjtalan fogalmazó-gyakornok. Aztán szépen haladtam előre a szamárlétrán, és 1946-ban miniszteri tanácsos lettem. Két dolgot szeretnék csak itt elmondani. Szó volt az előbb Harrerről. Harrer kibuktatását Endre László szervezte meg, aki akkor a Közmunkatanács tagja volt, az 1937. évi VI. Törvénycikkel ugyanis kiterjesztették a Közmunkatanács ügykörét Pest környékére is. Mint Pest Vármegye alispánja került be Endre a Közmunkatanácsba, és szervezte meg azután Harrer kibuktatása. Hogy 1945-ben kik voltak a tagok? Hültl Dezső, Välder Gyula egyetemi tanárok, Harrer Ferenc, a tanács bölcse, bárezházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, Kertész K. Róbert kultusz-államtitkár — ilyen nagyágyúk. De szemes fültanúként azt is szeretném elmondani, hogyan szűnt meg a Közmunkatanács. 45 után a Közmunkatanács elnöke Fischer József lett, akit egyúttal országos építésügyi kormánybiztosnak is kineveztek. Ebben a „perszonálúnióban" komoly hatalom egyesült a kezében. Az utolsó osztályvezetői értekezlet 47-ben vagy 48-ban volt, ezt már nem tudom pontosan. Szól a telefon, elkezd vörösödni a Fischer, irtózatos üvöltözés, leteszi a kagylót: Vas Zoltán megszüntette a Közmunkatanácsot! Összeszedte a holmiját, és kirohant. Mi meg ott ültünk megdermedve. Most mi lesz, hogy lesz? Vasziljevics Semjén Laci tért elsőnek észhez, és fölhívta Harrert. Megérkezik Harrer, az ezüst botjával •— azzal járt. „Mi az, ég a ház?" Mondtuk neki, hogy már leégett! A dermesztő az volt, hogy egy jogállamban egy 70 éves törvényt — mert akkor volt 70 éves a Közmunkatanácsról szóló törvény — egy telefonnal megszüntettek. Aztán két perc alatt a minisztérium eldöntötte, hogy ezentúl Építési Főigazgatóság lesz. Kinevezték Győri Lászlót építési főigazgatónak. A még folyamatban lévő közmunkatanácsi ügyek meg lassan elhaltak. A város átvette a bizottságok működését és a többi... így végződött a Közmunkatanács története. Ráday: A Közmunkák Tanácsa alapítójáról és első elnökéről, Andrássy Gyuláról nevezte el egyik fő munkáját, az Andrássy utat. Ennek az ellentétnek, amelyről most beszéltél, a kiváltó oka az volt, hogy az Andrássy utat kívánták Vas Zoltánok átkeresztelni Sztálin útra. A Közmunkák Tanácsa pedig Fischer Józseffel az élen ehhez nem akart hozzájárulni. Ki tudja, miért...