Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

A VOLT ÉS A VAN - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest, a nemzeti és regionális főváros

nagy mértekben behatolt a pártlogika a Közmunkatanács életébe is. A két világháború között nemcsak a fővárosi önkormányzat pártosodott igen erő­sen, de a pártszempont még a villamoskalauzi állások betöltésébe is bele­szólt. Ilyen körülmények között a hivatalnoki, igazgatási ethosz is mind­jobban átitatódott kifejezetten pártpolitikai indíttatású azonosságtudattal. A közmunkatanácsi tagság egyfajta politikai szinckúrává is vált: a közgyű­lésen képviselettel rendelkező pártok vezető személyiségeinek „járt" az, hogy a Közmunkatanácsban is ott ülhessenek, akkor is, ha egyébként egyáltalán nem értettek városrendezési, építészeti kérdésekhez. A szi­tuációt jól mutatja Harrer Ferenc kibuktatásának esete 1941-ben. Ez nem sokkal azután történt, hogy az ő irányításával készült városfejlesztési prog­ramot — ami a főváros történetében az első ilyen átfogó, hivatalos rangra emelt dokumentum volt — a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, majd őt kérték fel a Közmunkatanács 1930-1940 közötti történetének megírására is. Szakmai kifogás tehát egyik oldalról sem merült fel vele szemben, hi­szen az ország egyik legkiválóbb városrendezési szakemberének tartották. Kibuktatására pusztán azért volt szükség, mert az a párt, amelyhez tarto­zott, nem a fővárosi, hanem az országos politika alakulása miatt kettésza­kadt, ezáltal kevesebb hely jutott neki a Közmunkatanácsban. Még saját pártjának városfejlesztési kérdésekkel egyébként nem foglalkozó emberei sem voltak hajlandók lemondani a tanácsi székükről azért, hogy Harrer tovább tevékenykedhessen. Ráday: Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Harrer Ferenc-féle kötet csak 1930 és 40 között tartalmazza a Közmunkák Tanácsának történetét. A megalakulástól 1930-ig Siklósi László könyvében olvasható az esemé­nyek leírása, az 1931-ben megjelent „Hogyan épült Budapest" című mű­ben. 1985-ben — az én javaslatomra — megjelent reprint kiadásban. És 1941—42-43-ban még megjelentek a Közmunkák Tanácsának összefogla­lói, aztán soha többet. 1948-ban szüntették meg felsőbb utasításra. Preisich Gábor egyébként megírta a főváros építéstörténetét három kötetben. Ta­lán ideje volna újra megjelentetni, hiszen ma már hozzáférhetetlen ez a remek könyv. De elárulnád, hogy ebben a három kötetben miért nincs leírva Podmaniczky Frigyes neve? Preisich: Én városépítő szakemberekkel és a városrendezési tervekkel foglalkoztam. így például a könyvemben Reitter Ferenc tervét és a főváros különböző városrendezési akcióinak terveit ismertettem. Kétségtelen hi­ba, hogy nem említettem meg ennek az egésznek a szellemi, elméleti elin­dítóját, szervezőjét, mert hiszen Podmaniczky Frigyesnek, a Közmunkata­nács 30 éven át volt elnökének intenciója vagy szervezőkészsége juttatta el ezeket a terveket tényleg a megvalósulásig. De egy pillanatra térjünk

Next

/
Thumbnails
Contents