Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

MAGÁNSZFÉRA ÉS VÁROSSZÖVET - SZALAI ANDRÁS Ékszerdoboz

„Ékszerdoboz" avagy, egy kisváros az „ország dobogó szíve felett" SZÁLAI ANDRÁS S

zentendre a budapesti agglomerációs övezet északi peremén, a Duna jobb partján — pesticsen a „budai oldalon" — fekszik. A Duna főága elkerüli a várost, az a váci oldalon folyik. A keskenyebb és festőibb Szentendrei Duna viszont közelebb hozza a két ág között elterülő Szentendrei Szigetet Szentendréhez. A város látványa a szigetről tárul fel a legszebben. Közel vannak a Pilis lankái is. A város a hegyek lábánál, mintha a Pilis „lábujjain" ülne. A vízpartra, hegyek lábához települt kisváros dél felől síksággal érintkezik. Arrafelé, ahol egy iramodásnyira a békásmegyeri lakótelep toronyházai torlaszolják el a távolba siklani próbáló tekintetet. A síkot túlnépesedett aprófalvak karéjozzák. Budakalászt és Pomázt, akárcsak Szentendrét vagy Békásmegyert a helyi érdekű vasút köldökzsinórja kapcsolja be az országos vérkeringésbe. A lakosoktól és lakásoktól duzzadt település-testeket életben tartó fő ütőér a hetvenes évek óta mégis elsősorban az Óbudától Leányfaluig vezető négysávos gyorsforgalmi autóút. Az út szinte nyílegyenesen hatol Szentendrébe. Itt a város testét kettévágva enyhe kanyarokra kényszerül. Ennek ellenére a jól szerkesztett kanyar-ívek fékezést nem igazán kívánnak a sietős sofőrtől. Fontos vagy magukat fontosnak vélő személyek — korábban jellemzően káderek vagy főosztályvezetők, manapság már menedzserek és művészek is — így bízvást félórán belül elérhetik az ország szívéből Leányfalut és a Dunakanyart, a lakásokat és az üdülőket, nap mint nap. így Szentendrén ebédelni — majd az ebédet „lesétálni" — is kényelmesebb. Kisebb kényelmetlenségek persze adódhatnak, többnyire hétvégén, amikor kilo-