Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

MAGÁNSZFÉRA ÉS VÁROSSZÖVET - BÄCHER IVÁN Komorok

Egyesük Államokban, Itakában, valahol a Niagara vidéken pszichiáter. 7. Komor András Komor Arnold másik fia költő, író, kri­tikus volt, a Franklin Kiadó lektora, Szerb Antal, Radnóti jó barátja. Baráti köréhez tartoztak Dési-Huberék, Derkovitsék, Or­tutayék és még sokan a kor humanista be­állítottságú, művelt értelmiségéből. Szoros barátság fűzte Török Sándorhoz, akinek mély emberszeretetét igen nagyra becsül­te, de a teozófia területére már nem kö­vette. Jane and Johnny, a Fisschmann S. utódai Rt. és A Varázsló című regényei és versei máig maradandó értékűnek bizonyultak. 1944 októberéig négyszer hívták be munkaszolgálatra. Mikor ötödször is megkapta a behívót, a család tagjai el akarták rejteni a Keleti Ká­roly utcai házban, ahol volt egy efféle célra alkalmas garderobe-szerűség. O azonban, nem bírván a megpróbáltatá­sokat, 1944. október 22-én, a Wesselényi utcai kórházban megmérgezte magát. Felesége, Lengyel Gizi követte őt: egy év múlva ő is megmérgezte magát. Akkor még megmentették, de rá egy évre, férje halálának második évfordulóján már nem hibázott. 8. Komor Gyula Dr. Komor Gyula író, műfordító, kriti­kus, dramaturg, hírlapíró, dalszövegíró, gyorsíró, a korabeli Budapest legkiválóbb sakkjátékosa, és egy gyönyörű, hegyesre, vízszintesre pödrött, legalább harminc centi fesztávolságú bajusz büszke tulajdo­nosa volt. 1867-ben született, iskoláit a reformátu­soknál, majd a nevezetes Markóban végez­te. A jogi doktorátussal rendelkező fiatal újságíró 1901-ben került a Vígszínházhoz, amely 1926-ig 17 gyermekdarabját mutatta be. Az idősebbeknek még mondanak vala­mit ezek a címek: Aladár nem szamár, Az a huncut kéményseprő. Számos operett-librettót írt és fordított, dalszövegei Lipótváros- és Európa-szerte közismertté tették a Komor nevet. Egyik gyermeke, dr. Komor István or­vos, a másik, Géza, textiles lett Sopronban. 9. Komor Géza 1901-ben született. Testvére, Komor István könnyed, foly­tatásos regényeket írt, de leszokott róla, és elment az OTI-hoz tüdőt tölteni. Állítólag kéthetente kellett új kabátot vennie, mert a sajátját mindig ráterítette a rászoruló pá­ciensekre. Komor Gézát maga Nemes püspök tar­totta annak idején a keresztelő kád fölé. A mama ugyanis — aki nagyszülői szempont­ból nem volt őskereszténynek mondható — csak azzal a feltétellel ment hozzá Ko­mor Gyulához, ha az összes gyerekek, te­hát a fiúk is, katolikusok lesznek. Géza sem kívánt az egyébként imádott és csodált édesapa nimbuszából élni. Biz­tos, ami biztos, beállt hát vöröskatonának. Itt ugyan nemigen exponálta magát — csu­pán derekasan védte a magyar határokat —, de ez és némi származási problémák a Horthy-rezsimben elégségesek voltak ah-

Next

/
Thumbnails
Contents