Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

HÍRESSÉGEK, LÁTVÁNYOSSÁGOK, CSODÁK

szákkal, a mint Bécsből vagy a szengerájokból

33 eláradtak. Ennek a szép asszonynak, a nagy művésznőnek még ilyen misszió is jutott Budapesten. Népdalokat oly üdeséggel, oly egyszerűn, és szívhez szólón senki sem énekelt még. Blaha Lujza a színpadot reformálta vele, melyre a nemzeti elemet oly egészséges realizmussal vitte föl, a mint talán Szigligeti

34 és Szigeti

35 sem álmodták ő előtte. Volt egy jeles elődje a hatvanas években, a magyar közönség beczézett kedvencze, Hegedűs Lajosné.

36 Ragyogása rövid ideig tartott. A kedves fiatal asszony pár év alatt eltűnt a sirban. Blaha Lujza valósággal rátermett a népszínművekre. Pazar adományokkal rendelkezett. Szépség, véralkat, bámulatos tanulékonyság, eredetiség, kedély, érzés, tiszta, csengő hang - oly tulajdonságok, melyek előtt tárva a színpad dicsősége. Lehetett volna drámai színésznő, operaénekesnő. Egész dus kincsei azonban a népszínműnek jutottak, a szinpad nemzeties irányának fejlesztésére. Nagy sikereinek hatása alá kerültek a vidéki színházak is. Ott is elterjedtek a népszínművek. Ez is érdeme neki. A nemzeti színházban Szigligeti és Szigeti népszínművei sok viszontagságot értek meg, mert - mint mondani szokták «rosszul voltak ellátva.» Nem mindig akadt hozzájok színész és színésznő. A közönség azonban szerette a népszínműveket a tarkaságért, a dalért, az életképies színekért. Ha valaki ugy tudta énekelni a dalokat, mint Füredy Mihály,

3 nagyon szívesen meghallgatta. Igazi primadonnája a népszínműveknek azonban nem akadt. Majd ez, majd az játszotta, énekelte, igen sokszor csak kisegítette szívességből az előadást. A népszínműi koszorúkat nem igen keresték. Az ötvenes években háttér38 be szorult az egész genre. Ha Szigligeti nem ír egy pár darabot, talán le is szorul. A nemzeti kaszinó, mely külön színházi komitével rendelkezett még a hatvanas években is, egyáltalán nem lelkesült a «gatyas darabokért». Festetics, Nyéky intendánsok hát nem törődtek a külön magyar genre-val; Radnótfáy

40 nem sokat tartott róla. Hegedüsné feltűnése megmutatta ugyan a népszínmű vonzerejét, de ez csak pár évig tartott. Csupa véletlenség volt, hogy egy tálentumos asszony a népszínművekben keresse dicsőségét, mikor más szerepben is kitűnhet, mint kitűnt Hegedüsné (hogy csak egyet említsünk) a 33. Mulató. 34. Drámaíró, színész, rendező (1814-1878), a magyar színpadművészet kiemelkedő egyénisége, a magyar népszínmű műfajának megteremtője. 35. Színész, színpadi szerző, rendező (1822-1902), 1844-ben szerződtette a Nemzeti Színház. 1 865-től a színitanoda tanára, majd igazgatója. 36. Bodenburg Lina (1837-1859), naiva és népszínmű énekesnő. Hegedűs Lajosnak Nemzeti Színház színészének és rendezőjének felesége. 3/ Operaénekes és népdalgyűjtő (1816-1869), 1845-63 között a Nemzeti Színház tagja. 38 Műfaj. 39 Bizottság. 40. Radnótfáy Nagy Sámuel (1803-1869), kancelláriai tisztviselő, a Nemzeti Színház igazgatója.