Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

írók: Szerdahelyi, Császár, Doppler, Mosonyi, majd Erkel Ferencz, a kinek zsenialitását mutatja az is, hogy specziálisan magyar tárgyú operáját, a Hunyady Lászlót nagy sikerrel adták külföldön is, a hol pedig bizonyára nem részesülhetett oly szubjektív bírálatban, mint nálunk. A század közepe felé ismét elhallgat a lant s felhangzik a fegyvercsörgés. De alig szerzi vissza a nemzet régi jogait, alkotmányát és szabadságát, az általános fejlődésben nem marad el a zeneművészet sem, a mely most erős kontaktusban maradva ugyan a külföld zenéjével, nemzeti irány27 ban halad előre. Goldmark, Alihalovich Ödön,

28 Hubay Jenő,

2

' Zichy Géza gróf,

30 Elbert Imre,

3

' Farkas Ödön,

32 Sztojanovits Jenő,

33 Bátor Szidor,

34 Verő György

3 stb. azok, a kik buzgósággal fáradoznak zenénk előbbrevitelén s bizonyára érdekes az a tény, hogy újabb időben megpróbálkoztak már azzal is, hogy magyar jellegű szimfóniát, szonátát, triót, kvartettet komponáljanak. És ezek után, ha volna még valaki, a ki a magyar zenét azonositani akarná a czigányzenével, bizonyára megváltoztatja véleményét. E félreértést, a mi nagy magyar művészünk és zeneszerzőnk: Liszt Ferencz vitte ki a külföldre »Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie« czímű munkájával, a melyet különben alaposan megczáfoltak. A magyar és czigányzene 23. Szerdahelyi József (1804-1851), színész, zeneszerző, operaénekes. 24. Császár György (1813-1850), zeneszerző, karmester. 25 Doppler Ferenc (1821-1883), fuvolaművész, zeneszerző. 26. Mosonyi Mihály (1815-1870), zeneszerző. 27. Goldmark Károly (1830-1915), zeneszerző. 28 Zeneszerző (1842-1929). annyira nem egy, mint a mint nem egy faj a magyar és a czigány. A czigány nem játszik czigánydalokat a publikumnak. Egyszerűen, mint exekutiv zenész szerepel s a magyar nótákat, a magyar zenét eljátsza, úgy, a mint hallja, úgy a mint tudja, mindössze annyit cselekedvén meg, hogy néha elczifrázza a mi egyszerű, szép melódiáinkat, modorossá téve azokat. A czigánynak van specziális czigányzenéje is, de azt »feher embernek«, parus-nak, mint ők mondják, nem játsza. És ezt e kettőt tévesztette össze Liszt, a kinek különben nagy hálával tartozunk, mert magyar rapszódiái révén elsőnek ismertette meg a mi magyar melódiáinkat a külfölddel. Szeretjük mi is a czigányt, ezt a csodás zenei érzékkel és valóságos zenei lélekkel biró népet, de nem mint zeneszerzőket. És a leghíresebb czigányprimások, a kiket valóságos legendakör vett körül, mint komponisták másodranguak voltak. Játékukat szívesen hallgatjuk most is és czigányzene nélkül alig tud mulatni a magyar ember. Az ő specziális hangszerük a czimbalom, a mely most kezd terjedni Magyarországon kívül is. De azért van egy hires nemzeti indulónk, a mely a hagyomány szerint czigányeredetű. A Rákóczi-induló ez, melyet úgy mondja a százados hír - II. Rákóczi Ferencz hű czigányleánya, Czinka Panna gondolt ki, a nemzeti fejedelem leveretése 29. Zeneszerző, hegedűművész (1858-1937). 30. Zeneszerző, zongoraművész, író (1849-1924). 31. Zeneszerző, zongoraművész (1860-1897). 32. Zeneszerző (1851-1912). 33 Zeneszerző, karmester (1864-1919). 34. Zeneszerző (1860-1929). 35 Zeneszerző, színműíró, rendező (1857-1941).