Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

A kiállítás leírása A kiállítás látképe. Nemzeti nagy ünnepünk egyik kiegészítő része, s ünnepléseink színtere a kiállítás. Bemutatása a czivilisatiónk, kultúránk történeti fejlésének, s mai színvonalának. Előttünk állt a múlt és jelen, egész ezerévünk; kultúránk múltjának, jelenének körképe. Az európai czivilisatió, mely a klastromok, templomokból indul, majd magokhoz ragadják a várak, azoktól a városok. A eszmény, a föld, a tőke és munka dicsőítése. Történelmi kiállításunkban ott láttuk az örök törvény képviselőjét, az egyházat, a szertartások fényes kellékeiben; a társadalmi és családi rend codexét felállító lovagkort az ő romanticzismusában, építkezésében, fegyverzetében, háztartásában; a jelenkort az emberi ész bámulatos munkáiban, a művészet alkotásaiban, a hatalmat eszközeiben, a társadalmat a corsón és Ős-Budavárában. Színtere a fővárosi városliget, árnyas lombjaival, terjedelmes tavával, melynek tükrében a történelmi kiállítás monumentális épületei verődnek vissza: hova egy három íves híd vezetett. Az egész egy 520,000 négyszög méternyi tér, 234 épülettel, melyek 120,000 négyszögmétert foglaltak el. A főbb pavillonok mentén egy 1 1/3 kilométer hosszúságú villamos vasút közlekedett, állomásokkal, 8 perez alatt járva meg pályáját. A földalatti villamos vasút, a lóvasút s a kocsiútak három kapuhoz vezettek. A pavillonok közt egy főút villamos vasúttal, központja az 1885-iki kiállításból fennhagyott iparcsarnok előtti corsó-tér, melybe a második kapu nyilt; a tér közepén zenepa-