Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - A kontinens első földalattija, a villamosvasút és az új híd 105 Szobrok, képek, emlékművek

hogy a bent ülők a nappali világosság hiányát ne érezzék. A fold alatt való utazás nem fog valami soká tartani, mert a kocsik 25 kilométer sebességgel is közlekedhetnek, az egyes állomásokon való megállás pedig legfeljebb 20 másodperczig fog tartani. A ki tehát nem lesz elég serény a kiszállásnál, azt elviszik a következő állomásig, melynek nevét a kalauz mindig egy állomásközzel előbb kiáltja, hogy a kiszállónak ideje legyen a kiszálláshoz készülődni. A ki pedig nem siet a beszállásnál, azt a kocsi bizony ott fogja hagyni, a mi azonban nem lesz nagy baj, mert legfeljebb két perez múlva jön a másik, melynek villamos reflektora 16 gyertyafénynyel messze előre bevilágítja a sötét alagutat. Érdekes látvány lesz az alagútban a mindkét irányban nagy sebességgel végig robogó villamos kocsik sorát szemlélni, az érkező kocsik eleje vakitó fehér fénynyel, az elhaladó kocsik hátulja pedig rubin-szinű tüzes golyókkal fog ragyogni. Az utazó közönség kényelme, és a nagy forgalom megkönnyítése érdekében a lépcsőházakat, az állomások perronjaitól vasrács zárja el. A menetjegyeket a lépcsőházakban az állomásokon elhelyezett gépszekrények (automaták) fogják az utasoknak kiszolgáltatni, ha arra való nyilasaikon a vitelbért bele dobták. Az építési és pályaberendezési költségek kerek számban 3.7 millió forintra rúgnak, vagyis e vasútnak minden folyó métere mintegy ezer forintba került. Mint minden nagy műnél, itt is sok nehézséggel kellett megküzdeni, úgy, hogy csak nagy kitartással és szakismerettel lehetett sikert aratni. Ilyen nehézségeket okozott a talajvíz elzárása; továbbá azon körülmény, hogy a pálya szelvénye, bár föld alatt, de nem eleven földben vonul végig; a főváros utczái alatt ugyanis fő- és mellékcsatornák, gazés vízvezetékek, villamos kábel-vezetékek stb. vannak elhelyezve, és bár különösen kedvező körülmény volt az, hogy a vasút e földalatti építményekkel az Andrássy-útnak majdnem egész hoszszán csak néhány ponton jutott összeütközésbe, mégis nagyon számottevő munkába és költségbe került, főleg a Vigadó- és Harminezad-utezákban, a Váczi-körúton és az Oktogon-téren az útbaeső csövek és csatornák áthelyezése. Igy például az Oktogon-téren a vízvezetéki főcsövet szivornya-szerűen kellett a pálya alatt elvezetni; a Nagy-körúti főgyűjtő-csatornát pedig egészen vasból és betonból kellett ugyancsak a vasút alatt építeni és a csatorna szelvényének teljes fölhasználása mellett is az út szintjét az Oktogon-téren mintegy húsz centiméterrel emelni. (...) Az épités vezetésére, igazgatására és ellenőrzésére egy végrehajtó bizottság alakúit, melynek czélja és föladata az volt, hogy a szokásos ügymenet hosszadalmasságát elkerülve, szóbeli tárgyalások és javaslatok alapján hozhasson határozatokat és intézhesse a vasút építési ügyeit; csak igy volt lehetséges az építést tervszerűen és nagyobb fennakadás nélkül rövid másfél év leforgása alatt befejezni. Igaz ugyan, hogy ezen idő alatt a főváros polgárai sok port voltak kénytelenek nyelni; az ideiglenesen eldisztelenitett útezákban kiállott kellemetlenségeik azonban bőven kárpótolva lesznek az új közlekedés gyorsasága