Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)
BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)
A tulajdonképeni iparhoz tartozó mind- pen oszlik meg nagysága, illetve az alkalössze 12.168 vállalat pedig a következőké- mázott segédszemélyzet száma szerint: vállatok száma segédszemélyzet száma 4.459 2.648 2.648 1.365 2.726 1.966 7.406 920 6.791 445 6.323 at 367 37.283 segédnélküli vállalat 1 segéddel dolgozó vállalat 2 » » » 3-5 6—10 » » » 11-20 » 20-nál több segéddel dolgozó vállal A kereskedelemügyi minisztériumban vezetett gyári törzskönyv mindazon iparvállalatokat tekinti gyáraknak, melyek 20nál több segédet foglalkoztatnak, vagy bárminő hajtóerőt (gőz, gáz, villamosság) alkalmaznak. Ezen nyilvántartás szerint volt Vegyészeti ipar 52 Élelmezési ipar 67 Üditő ipar 28 Szesz- és söripar 17 Agyag- és üvegipar 28 Vas- és fémipar 59 Faipar 47 Bőripar 10 Papiripar 24 Fonó- és szövő-ipar 9 Ruházati ipar 23 Mindezen adatok arról tanúskodnak, hogy az ipar - és nevezetesen a gyáripar Budapesten újabb időben igen nagy lendületet vett. Kétségkívül része van ezen fellendülésben azon támogatásnak, melyben a kereskedelemügyi minisztérium az újonnan alakult gyárak és egyéb ipaa gyárak száma 1892-ben 378, 1893-ban 399, 1894-ben 451, 1896-ban 592. Ezen gyárak (a kereskedelemügyi minisztérium jelentésében elfogadott iparcsoportok szerint) következőleg oszolnak meg: Bútoripar 11 Ezüst- és apróáru-ipar 3 Sokszorositóipar 62 Hangszeripar 3 Tud. eszközök ipara 5 Építőipar 30 Jármű-ipar 5 Gépipar 79 Elektr. telepek ipara 11 Vegyes ipar 19 Összesen 592 ri vállalatok nagy részét állami kedvezmények és segély nyújtása által részesiti, a mihez a fővárosi hatóságnak a hazai ipar érdekében kifejtett áldozatkészsége is hozzájárul. Az e téren tapasztalható nagy fellendülés azonban leginkább onnan magyarázható, hogy a tőke és vállalkozási szellem