Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)

mindinkább fokozódó mértékben fordul ipari vállalatok létesítése, névszerint ily czélú részvényvállalatok alapítása felé. Az ipari részvénytársulatok papírjai a hetvenes években erősen a névérték alatt állottak; 1878-ban érték el a névérték magasságát, de egészen 1888-ig nem erősen (30-40%) haladták azt túl; innen kezdve a papírok erősen emelkedtek és 1889-ben érték [el] a maximumot 260%-al. A bányászati vállalatok értékpapírjainak hasonló volt az árhullámzása, de 1888-tól kezdve az árfolyam rendkívül erősen felszállott, és a maximum 1891-ben állott be 550%-al. A közlekedési vállalatok árhullámzása kevésbbé volt erős, a maximum 1893-ban állott be 205%-al. A biztosító-intézetek üzlete nagy ingadozásoknak volt kitéve, ezért az árfolyam is felette nagy ingadozásokat mutat; 1881-ben volt a maximum 430%-al. A pénzintézetek (takarékpénztárak és bankok) árfolyamértékének görbéje lassan, de fokozatosan emelkedik 290 százalékig. Az ipari részvénytársulatok üzleteredményeinek tüzetesebb ismertetésére közöljük az alább következő táblázatokat, melyekben azoknak számát, részvénytőkéjét, tiszta nyereségét és osztalékát 1873tól 1896-ig kitüntetjük. A táblázatokból kitűnik, hogy az ipari részvénytársulatok száma ezen negyedszázadban 28-ról 137-re, részvénytőkéjük pedig 26,699.000 forintról 146,245.000 forintra emelkedett. A rendkívüli fellendülés az utosó néhány év vívmánya, mert még 1890-ben csak 46, sőt 1892-ben is csak 71 volt a vállalatok száma, a részvénytőke pedig még az utóbbi évben is alig a fele volt a mostaninak. Különösen hatalmas a fellendülés a vas- és gépipar, valamint a bánya- és ásványipar terén, a mint ez az alábbi adatokból kitűnik: Társulatok Részvényszáma tőkéje frt. Vas- és gépipar: 1873 2 3,000.000 1890 5 17,920.000 1896 19 36,349.100 Bánya- és ásványipar: 1873 1 3,000.000 1890 4 3,496.000 1896 25 30,609.000 A tiszta nyereség évenként 8-10 millió forint között ingadozik, a mi 10-12 százaléknak felel meg; a tiszta nyereség aránya legmagasabb a vas- és gépipari vállalatoknál, bánya- és ásványipari és építőipari társulatoknál. Az osztalék átlag 6-8 százalék között ingadozik és ugyancsak az említett vállalatoknál szokott legmagasabb lenni. (...) A jövedelmezőség (vagyis az osztalék aránya az árfolyamértékhez) a malmoknál volt a legnagyobb, de egyúttal ott mutatja a legnagyobb ingadozásokat is; általában valamennyi ipari részvénytársulatnál erősen ingadozik és a legújabb időben 5-6 százaléknál nem magasabb, mig azelőtt 10-12 százalékra is rúgott.