Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)

Az egyes iparágakra térve át, csakis azokat soroljuk fel, melyeknek létszáma jelenleg ezernél több. Ezek a következők: czipész 6.663 asztalos 5.819 férfiszabó 5.492 lakatos 4.951 vendéglős, korcsmáros 3.758 kőműves 3.239 nyomdász 2.766 kovács 2.191 mosás, tisztitás 2.151 női szabó 2.088 A foglalkozási viszonyok tekintetében következőképen oszlik meg a főváros iparos népessége: 1881. 1891. önálló vállalkozó 9.284 17.567 hivatalnok 430 2.652 segéd 31.022 49.878 tanoncz 7.289 10.172 munkás, napszámos 2.068 3.897 egyéb 7.958 732 mely összegekben azonban ama nagyszámú napszámosok nincsenek benne fogpék 2.006 mészáros 1.549 malomipar 1.487 kávés, kávémérő 1.322 hentes 1.298 bádogos 1.294 borbély, fodrász 1.149 géplakatos 1.124 ács 1.025 lalva, kik a foglalkozási ágat nem részletezték tüzetesebben (ezeknek száma 1881ben 34.567, 1891-ben 69.493 volt). Az 1891. évi népszámlálás adatai alapján a magyar kir. központi statisztikai hivatal által készített iparstatisztika az iparos vállalatoknak kis- és nagyipar jellege szerinti elosztását is feltünteti. Ezen adatok, kapcsolatban a kereskedelemügyi minisztériumban vezetett gyári törzskönyv adataival, a főváros iparáról általában és különösen annak nagyiparáról elég tüzetes és hű képet nyújtanak. Ezek szerint az ipari népesség a következőleg oszlik meg: férfi nő együtt 9.544 83.726 13.406 25.380 2 191 596 600 tulajdonképeni ipar 74.182 élvezeti és személyes szolgálati ipar 11.974 vándor ipar 189 házi- és népipar 4