Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)

Felhajtás Budapesti fogyasztás darabszám Kivitel A Kőbányán hizlalt sertések értéke forintokban 1886 520.799 177.079 389.413 28,001.100 1887 448.871 183.875 257.800 24,949.400 1888 419.406 164.607 250.966 25,831.940 1889 524.570 146.249 365.359 29,559.340 1890 510.941 174.929 346.472 31,904.210 1891 568.563 172.877 350.166 35,699.897 1892 715.063 185.781 564.835 42,493.010 1893 709.312 229.238 454.760 44,353.398 1894 904.710 228.860 681.129 51,311.424 1895 329.858 150.535 276.231 24,294.556 1896 69.901 42.471 42.107 5,090.224 1885 512.832 160.078 306.424 25,338.300 A sertéskereskedelem egészségügyi vé­delmére 1880-ban Kőbányán m. kir. állami állategészségügyi hivatal (sertésveszteglő) állíttatott fel; ennek forgalmát v. ö. ezen munka V. kötetének 472. lapján. 10 Tekintettel a termelő- és fogyasztókö­zönség érdekeire, a főváros hatósága 1895­ben a ferenczvárosi rendező pályaudvar petroleumrakodóján sertéslerakodót léte­sített, mely a vele kapcsolatos sertés-con­sumvásárral együtt a sertéskereskedelem­nek s ezzel kapcsolatban a hazai sertéste­nyésztésnek hatalmas tényezőjévé, egyút­tal azonban a főváros közélelmezésének is fontos eszközévé vált. A ferenczvárosi sertés-consumvásár for­galma 1895-ben 106.140, 1896-ban pedig 256.283 darabra rúgott; ebből helyi (buda­pesti) fogyasztás az előbbi évben 100.703, az utóbbiban 231.392 darab volt. A sertéshizlaláson kivül még az ökörhiz­lalásnak van jelentősége; ezt a budapesti nagy szeszgyárakban űzik, a hol állandóan mintegy 5.000 darab marha van hizlalás alatt. A hizlalt marha Bécsbe szállíttatik. Lótenyésztést a fővárosban nem űznek, de azért Budapest a lónemesités országos köz­pontja, mely a magyar lovaregylet, a lóte­nyésztés emelésére alakult részvénytársa­ság és az itt rendezett számos lóverseny ál­tal a lótenyésztésre jótékonyan hat. Jelen­tékeny végül még a baromfitenyésztés is, melynek czéljaira Kőbányán mintaszerűen berendezett baromfitenyésztés és hizlaló állíttatott fel. Az ipar E fejezet bevezető soraiban már ráutal­tunk arra, mily fejletlen volt a főváros ipara a mult században; az 1777. évi adatok élén­ken illusztrálják az iparnak akkori helyze­tét és nevezetesen arról tanúskodnak, hogy nagyobb ipartelepek akkor még csak . Ezt a részletet már nem közöljük. (A szerk. megj/

Next

/
Thumbnails
Contents