Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

IV. Levéltártörténet - Böőr László: A 200 éves Pest megyei Levéltár

szakkönyvtárat rendezték, majd kitakarították a levéltári helyiségeket. A levéltár anyagából eló'ször az anyakönyvi másodpéldányokat rendezték, mert a vármegye 9 községében és 2 városában teljesen, 38 községében és még 2 városában pedig nagyrészt megsemmisültek az anyakönyvi első' példányok. 43 Az 1945-1946-ban a vármegye levéltárán kivül ó'rzött irattári anyagok károsodtak jelentősen: részben szándékos pusztítás (uradalmak, feudális családok, kapitalista vállalatok) révén. 1947-ben - egy bejelentés nyomán - sikerült megmenteni a ráckevei volt korona-uradalom 18-19. sz-i iratanyagát. Központi utasitások nyomán fokozatosan levéltárba kerültek a felszabadulás után különleges feladatokra alakult népi bizottságok, 1947-1948 folyamán az igazoló bizottságok, 1949-ben pedig a nemzeti bizottságok irategyüttesei is.

44 1950. évi 29. sz. tvr. intézkedett a vármegyei levéltárak megszüntetéséró'l is. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltára ekkor már több mint 4,5 ezer fm levéltári anyag őrzéséről gondoskodott, amelyek döntó' többsége a vármegye közigazgatási irataiból tevődött össze. Az állami és megyei levéltár 1950. jún. 30-ától a korábbi megyei levéltár a központosított állami levéltári hálózatba illeszkedve, Pest megyei közlevéltár néven működött. 1952ben Budapesti 2. sz. Állami Levéltár elnevezést kapott, megkülönböztetve az 1. számot viseló' tóvárosi levéltártól. E levéltár területi illetékességét is jelző' Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár elnevezést 1960-tól használta, egészen 1968. jan. l-ig. Az állami levéltárak újbóli megyei fenntartás és irányítás alá kerülésével kapta a jelenlegi Pest Megyei Levéltár elnevezést. A közigazgatás területi átszervezése következtében 1950. jan. 1-től Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye korábbi területének 51%-ára (641 632 hektárra), népességének pedig 42%-ára (689 540 főre) csökkent.

45 1985. dec. 31-én 639 412 hektár, és 956 025 fő állandó Pest megyei lakost tartottak nyilván. A megye közigazgatását ekkor 8 város, 56 nagyközségi és 60 községi tanács alkotta, amely a közös tanácsú községekkel együtt 173 községet jelent.

46 Ezzel Pest megye az ország megyéi között népességét tekintve a legnagyobb, mig területére nézve a harmadik helyet foglalta el. A Pest megyei Közlevéltár vezetője, Dr. Fára József 1950. dec. 31-ével elkerült a levéltár éléről. Fára utóda rövid ideig Szentgyörgyi Tibor, majd ideiglenes megbízással a Budapesti Közlevéltárnál (fővárosi levéltárnál) önálló levéltárosként dolgozó Dr. Lakatos ErnŐ, majd Ort János lett, aki 1952. jún. 30-ával a Budapesti 1. sz. Levéltárhoz került. Ót követte Dr. Vigh Károly, majd 1957. júl. l-jétől előbb megbízott majd kinevezett igazgatóként Dr. Lakatos Ernő, akinek 1981. dec. 15-i nyugdijbam en étele után a levéltár igazgatója Egey Tibor lett. Az állami levéltári hálózat létrehozását követően a Pest Megyei Levéltár is jelentős változáson ment keresztül. A korábbi vármegyei levéltár feladata jelentősen kibővült: a levéltárvédelem általánossá válásával most már a megye területén lévő valamennyi történelmi forrásértékű irat megmentése és védelme a megyei levéltár feladatává vált. Egyértelművé, és a levéltári törvényekkel átfogóan szabályozottá vált az "állami-megyei" levéltár alapvető rendeltetése: a tudományos, az igazgatási és a közművelődési feladatok ellátása.