Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

IV. Levéltártörténet - Böőr László: A 200 éves Pest megyei Levéltár

Az 1950-től eltelt esztendők alatt a levéltár fejlesztése során éles határvonalként jelentkezik 1968, a levéltár tanácsi kezelésbe vétele. Mig az azt megelőző esztendőkben a nagymértékű iratbegyüjtés volt a jellemző, azok elhelyezését, a levéltár magasabb szintű működését már 1968 után a megyei tanács biztositotta. Az 1950-es évek begyűjtési ütemére jellemző, hogy az 1950. máj. 20-án levéltári kezelésben lévő 4725 folyóméter iratanyag 1960-ra 10 457, 1967-re pedig 11 044 fm-re duzzadt.

47 Az 1960-as évek közepére a megyei levéltár befogadóképessége elérte a maximumát, az iratok egy része különböző pincékbe szorult. A megfelelő rendezés a levéltár munkatársainak minden erőfeszítése ellenére is lassan haladt: még 1967-ben is csak 19 levéltári dolgozó törődhetett a jelentós mennyiségű Iratanyaggal. A megyei tanács - megismerve a levéltár gondjait, felmérve saját lehetőségeit - igyekezett biztosítani a megfelelő működési feltételeket. Ezt mutatják a levéltár fejlesztését mindennél jobban kifejező adatok: 1967-ben a levéltár összes költségvetése 607 653 Ft-ot. mig 1986-ban 9 854 000 Ft-ot tett ki. Számottevően nőtt a levéltár dolgozóinak létszáma: 1951-ben 9, 1967-ben 19, 1986-ban 48 állandó dolgozója volt a Pest Megyei Levéltárnak. 1986. dec. 31-én 14 085 fm volt a levéltár őrizetében. A levéltárban lévő iratanyagnak 36%-a 1950 után keletkezett. Ugyanez a szám a fondóknál 57%, ami jelzi, hogy a levéltár inkább több iratképzőtől vesz át leglényegesebb iratokat. A Pest Megyei Levéltár - az országos levéltárak illetve Budapest Főváros Levéltára után - a legnagyobb terjedelmű levéltári anyag őrzéséről gondoskodik, a területi levéltárak között legnagyobb létszámú munkatársi gárda utján. A Pest Megyei Levéltár ilyen mértékű fejlődése mellett a legfőbb gondot az iratanyag elhelyezése jelenti ma Is. Mivel a levéltárnak otthont adó megyei tanács épületében nincs lehetőség új raktárak kialakítására, az 1950-es években a levéltár vezetősége kényszermegoldásként Budapest területén pinceraktárakat létesitett. Ezek azonban csak átmeneti megoldást jelentettek. A levéltár később a fejlesztés sajátos útját választotta: vidéki városokban, levéltári célokra alkalmas, több ezer folyóméter elhelyezését biztosító fióklevéltárakat hozott létre. így került sor 1973-ban Nagykőrösön Dél-Pest megyei, 1979-ben Vácott Észak-Pest megyei illetékességgel fióklevéltárak, 1979-ben pedig Aszódon külső raktár létesítésére. A fióklevéltárakban kutatóterem, könyvtár, kiállító- és tanácsterem, vendégszoba várja a kutatókat. A fióklevéltárakban valamennyi raktár biztonságos, egészséges, s. a levéltári anyag őrzésére alkalmas. A Pest Megyei Levéltár a fióklevéltári hálózat működtetésével, egységes szervezeti beépítésével az ország többi levéltárának is példát adott. A levéltár vezetése folyamatosan törekedett arra, hogy dolgozói a munkájukhoz szükséges szakképesítést megszerezzék. Ma már valamennyi munkatársunk - tudományos besorolásuaknak levéltárszak, középkádereknek szaktanfolyam - megfelelő szakképzettsége van. Az intézmény országos szinten is egyik kezdeményezője volt a levéltári középkáderek képzési rendszere megteremtésének, és az első szaktanfolyamot is ez a levéltár rendezte meg. A fenntartó megyei tanács támogatása tette lehetővé, hogy a területi levéltárak közül elsőként a Pest Megyei Levéltár fotó- és könyvkötő műhelyt hozzon létre, és gépkocsit biztosított a több mint 1000 Irattermelo szerv rendszeres ellenőrzéséhez. A Pest Megyei Levéltár bekapcsolódott a magyar levéltárügy szakmai kérdéseinek kidolgozásába. Munkatársai részt vettek a levéltárak minta fond-