Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

IV. Levéltártörténet - Böőr László: A 200 éves Pest megyei Levéltár

seggel és alapossággal tárt fel minden, nemességre vonatkozó adatot, ugyanakkor az egyéb levéltári feladatokat teljes mértékben elhanyagolta. A levéltár belsó' rendje, elhelyezése talán ezekben az esztendőkben vált a legrosszabbá. Rendkivül aggasztóan irt Komáromy András országos levéltárnok 1914-ben a vármegye levéltáráról. 34 Ekkor a vármegyeháza épületében az I. emeleten, a földszinten és a pincében volt iratanyag. A vármegye levéltárában ó'rzött iratok nagymértékű veszélyeztetettségét látva 1914-ben a belügyminiszter elrendelte az iratok biztonságba helyezését. Az 1920-as évek elején minden addiginál nagyobb' értékű iratpusztitás történt: selejtezés cimszó alatt válogatás nélkül, nagymennyiségű levéltári irategyütteseket küldtek zúzdába, amely megsemmisitette a levéltárban ó'rzött iratok mintegy 20%-át. A vármegye szerepe és jelentősége az I. világháború után megváltozott. Ismét hangsúlyozottan előtérbe került a "vezérmegye" szerep, amelyet gyakran nacionalista, helyenként soviniszta ideológia is kisért. Ekkor más vármegyében is megindult a megye és egyes helységei múltja iránti tudományos kutatás. Szükségessé vált a levéltári raktárak bővítése. Először a Vármegyeháza in. udvarában, a Semmelweis utcai részen, a Pestvidéki Törvényszék volt börtönhelyiségei szabadultak fel, majd 1925-ben újabbakat utaltak ki, a kiköltözött Állampénztár helyiségeit. Az újonnan kiutaltakkal a földszinten 25, a félemeleten 11, az I. emeleten 4 kisebb-nagyobb helyisége lett a levéltárnak. 35 A vármegye - hosszú-hosszú évtizedek után - ismét büszke levéltárára.

36 A levéltár iránt megváltozott igényt mutatja, hogy szükségessé vált a kutatóterem kialakítása is "ugyanis a vármegyei levéltár már egy nyilvános kutatóintézmény, - annál is inkább, mert a fővárosban, ahol minden egyéb van, de csak egy speciálisan vármegyei levéltár..." irta Rexa Dezsó' főlevéltárnok 1930-ban.

37 Az ezt követő' években került sor a volt rabkápolna felújításával a levéltári diszterem hangsúlyozottan reprezentatív célú kialakítására, és a vármegye jegyzőkönyveinek egységes bekötésére. A pinceraktárakat még a fejlesztések segitségével sem sikerült felszámolni. 1939-ben mintegy 1250 folyóméter levéltári anyag volt ily módon veszélyeztetve.

38 "Nedves, sötét, szellőzetlen helyiségek faajtóval, vasrácsos pinceablakokkal.. .a levegQ páratartalma a cementpadlón kicsapódik, a hevedereken és táblákon vastag penész, az iratok nedvesek..." - irta Ember Győző 1940 őszén.

39 Fára József főlevéltáros a feladatokat világosan látta, végrehajtásukat azonban a II. világháború körülményei között nem tudta megvalósítani. 40 Fára József 1944 októberében nem menekítette el a levéltárat, mivel a hadmüveleteken már átesett vármegyék levéltárának iratai is csak szállitás közben, az úton sérültek meg.

41 Csupán a legfontosabbnak tartott a vármegyei jegyzőkönyveket, anyakönyveket és feudáliskori iratokat vitette le a pincébe. A háborús események során bombatalálat érte a korábban elszállított iratok üres raktárait, kismennyiségü iratanyag keveredett össze, amikor "egy állványt ledöntötték, hogy ezzel a történeti iratanyagot és anyakönyvi másodpéldányokat raktározó pincehelyiségek lépcsőlejáratát eltakarják"

42 Jelentősebb kár érte a levéltár anyagát a felszabadulást követő napok alatt, amikor is az őrizetlen raktárakban illetéktelen behatolók a levéltári iratok rendjét összekeverték, a csomókat szétszórták. A munkakörülmények javulása után megkezdődött a háborús károk felmérése, a rend helyreállítása. Először a megyei hivatalok működését elősegítő