Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

IV. Levéltártörténet - Csík Gergely: Kovács Lajos életéről és levéltári működéséről (1900-1970)

A főlevéltáros állandó sürgetése ellenére is csak 1947 februárjában - a beható és műszaki kérdéseket kimeritő tárgyalások után - határoztak arról a székesfőváros vezetó'i, hogy a levéltár visszakapja e raktárhelyiségeit. Ennek értelmében kezdődtek meg és haladtak az újjáépítési munkálatok. Nagy teherbírást igénylő' levéltári raktár céljait szem eló'tt tartva az épületszerkezetek különleges megeró'sitést nyertek, a munkálatok azonban hamarosan eltértek az eredetileg megállapított és Levéltárnak megígért iránytól, s végül raktárhelyiségek helyett hivatali munkaszobákat alakítottak ott ki, egészen eltérő' rendeltetéssel. A kérdés ezután sem oldódott meg: a folyamatos átvételek során jelentó'sen megnövekedett iratanyagával a fó'város történeti dokumentumainak nagy része a mai napig is a pincehelyiségekben várja méltóbb elhelyezését. Az igy kialakult helyzetben dolgozták ki a Levéltár 3 éves tervét a főlevéltáros vezetésével, melyben az iratanyag visszaszállítására irányuló újabb erőfeszítéseken túlmenően a tudományos-szakmai feladatok körében fő teendőként az 1848-as centenáriumi forráskiadvány elkészitése és megjelentetése jelentkezett, emellett a levéltár iratanyagával és a rendezésben való részvételével működött közre az országos jubileumi, valamint a Petó'fi-házban rendezett kiállításon is. A tervidőszak alatt a történeti iratanyag állandó feldolgozása és különösen katalógusok és mutatók készítése mellett különös gonddal dolgozták fel a levéltári iratok között lévő térképanyagot, azok szakszerű elhelyezésére, valamint olyan kimeritő szakkatalógus készítésére törekedve, amely minden helyrajzi kutatás számára biztosítja és megkönnyíti az ide vonatkozó adatok egybevetését. Megindult a Pest megyei városok és községek birtokában lévő - a főváros történetére vonatkozó - okmányanyag feltérképezése. A Levéltár tüzetes kutatások alapján egyéni jellemzésekben foglalta össze az abszolutizmus idején választott budai és pesti díszpolgárokra vonatkozó adatokat és tervezetet dolgozott ki az érdemtelenek nevének törlésére, s elkészült kimagasló történelmi neveket viselő utcák névtábláinak szövege. Megkezdődött a fővárosi közüzemek történetére vonatkozó tervszerű anyaggyűjtés, s a Munkásmozgalmi Intézet felkérésére a munkásság történetével kapcsolatosan nyilvántartott anyag feldolgozása. E sokszinü tervben a főlevéltáros számára a fő feladatok realizálására már nem adódott lehetőség: 1948-ban a levéltár személyi állományának csaknem teljes cseréjét követően nyugdíjazták. Az új igazgató Hajdú Henrik, volt fővárosi könyvtárigazgató lett. Kovács Lajos a Természettudományi Múzeumban helyezkedett el, s az entomológiai kutatásokra, s az eredmények közzétételére szentelte alkotóerejét. Onnan osztályvezetőként vonult nyugdíjba, hatalmas kincset hagyva a természettudományra is. 1971-ben bekövetkezett haláláig aktivan munkálkodva gyarapította életmüvét. JEGYZETEK 1. 2087/1925-26. Pázmány P.TE.BTK. 2. 96 533/1926-III.a. Vallás és Közokt. Min. 3. 1248/1926. Országos Levéltár 4. 171 546/1927-1. Pm. 5. 182 907/1927-1. Pm. 6. 29/1934 Magyar Tört. Társulat 7. 5069/1936-1.Pm.