Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

III. Levéltári munka - Pesti Lászlóné: A fővárosi levéltári könyvkötészet kialakulása és másfél évtizedes tevékenysége

soknak. A legfontosabb megelőző tennivaló e téren a kárositó külső behatások kiküszöbölése. Az elöregedési folyamat külső tényezők által kiváltott legveszélyesebb tényezői a fénysugárzás klimatikus-atmoszférikus hatása, a raktárak hő- és nedvességmutatóinak nem kielégitő szabályozása és a sz ayezett levegő behatolása. Ezek a tényezők gyakran összetetten hatnak és ennek következtében még csak növekszik az anyag veszélyeztetettsége. A negativ tényezők okozta károsodás leginkább a papíranyagon jelentkezik. A fény elsődleges fototechnikai reakciókat vált ki, amely az irásanyagok (tinta, festék, stb.) elhalványodásában, papíranyagoknál pedig £ világos -nban ^agy elszíneződésben nyilvánul meg. Másodlagosan a fénysugárzás a cellulózé anyag lebomlásához vezet, ami által a papir tartóssága gyöngül. A fénysugarak valamennyi hullámsávon belül alapvető károsodást váltanak ki. Mindenesetre a fotokémiai folyamatok hatása növekszik a gyöngülő hullámhosszakon, de az ultraviolett tartományban különös erősséget ér el. A károsodás mértéke a felvett fény mennyiségétől függ. A 20-tól 30 C fokig terjedő hőmérsékletingadozási az irott anyag szilárdságát és rugalmasságát csökkenti, továbbá durvábbá és törékenyebbé alakitja át. Szabályszerű (évszakonkénti) vagy akár rövid ideig tartó (napszakonkénti) hőmérsékleti hullámzások még csak növelik a fenti kárositó behatásokat és ezen kivül a levegő nedvességtartalmára is befolyásoló tényezőként hatnak. A relativ légnedvesség alacsony szintje hasonló káros következményeket idéz elő mint a túl magas hőmérséklet. Mindenesetre a magas légnedvesség ennél is nagyobb károkat vált ki. A magas légnedvesség a vizre oldódó irásanyagokat elhalványitja, kifuttatja és ezáltal szétrombolja az irásképeket. A magas légnedvesség a papirt felduzzasztja, ami által tartóssága mélyre sülylyed. A magas légnedvesség egyes ragasztóanyagok feloldása révén az iratanyag teljes szétesését vonhatja maga után. Az elöregedési folyamatokban nem utolsóként emlitve részesedik a levegő és a különböző savanyagok, amelyek a levéltári anyag biológiai kórokozóinak kifejlődését támogatják (elgombásodás). A levegő milyensége jelentősen befolyásolja irásos és irott anyagok természeti összetevőit. Például az oxigén felelős a különböző oxidációs folyamatokért. Ezek a behatások a papírgyártásnál használt anyagok gondos kiválogatása útján csökkenthetők. A legveszélyesebb a levegő szennyeződése amely ipari gócpontokban és ipartelepek vagy nagyforgalmú utak közelében megdöbbentő szintre növekedett. A por a levéltári anyagot főként mechanikusan kárositja, amely elszíneződésben, elpiszkolódásban és kopásban nyilvánul meg. A por a papir rostszerkezetét fellazitja és ezáltal előkészíti a további káros behatolások útját. A legnagyobb veszélyt a levegőben lévő savas gázok jelentik, különösen a kéndioxid, amely oxidációs reakció létrejöttét eredményezi és a papir külső felületén a vizlerakódást kénsavvá alakitja át, ami által különösen súlyos károkat okozhat. Nem szabad lebecsülni azokat a károsodásokat sem, amelyek a levéltári könyvanyag mechanikus használata következtében lépnek fel. A mechanikus károsodás mindenekelőtt: a be- és kiszakitásokban, a ráncosodásban, a letörött sarkokban, a gyűrődésben és különféle sérülések formájában, mintáz irás elkopásában jelentkeznek. Ezeket a károkat tovább növeli a levéltári anyag kezelésében tapasztalható felületesség.