Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Varga J. János: Buda visszafoglalása és az újjáépítés kezdete

Werlein inspektorra és Vorster élelmezési biztosra hárult. Werlein rövid időn belül sütó'kemencét épittetett és ehhez a munkához személyesen hajtotta föl a munkásokat. 1686 végén kétszersültben, lisztben nem volt hiány és jó minősé­gű kenyér került ki a kemencékből. Ivóvizet a Dunából nyertek, amit tömlők­ben szállitottak föl a Várba. 53 A visszafoglalt Budát az uralkodó "új szerzemény"-nek tekintette, amely mindenestől a kincstár tulajdonát képezi. Ez az elgondolás szabta meg a visz­szafoglalt város - és később az egész újszerzeményi terület - polgári igaz­gatását ellátó hivatal, a kamarai inspektorátus (1691-tŐl kamarai adminisztrá­ció) feladatait. Johann Werlein 1686. nov. 5-én kelt hivatali utasítása szerint az inspektorátus lett Buda város illetékes hatósága az igazgatási és bírósági ügyekben egyaránt, tisztviselői végezték el a várbeli házak összeírását és ér­tékbecslését, ők tartották fenn a kincstár számára a jövedelmet igérő szőlő­ket, erdőket, szántókat, legelőket, fürdőket és fogadókat, s ők szervezték meg Buda és Pest polgárságának újratelepítését. 54 A Várban kizárólag katolikus németek jutottak házhoz, ráadásul 3-5 évig adómentességet élveztek. Az újratelepítés első két évéről és a telepesek hét­köznapjairól vajmi keveset tudunk. Nem tudjuk, hogy név szerint kik voltak az első polgári lakosok Budán, mikor kötötték az első házasságot, s milyen termést takarítottak be 1686 és 1687 őszén a Marsigli alezredes által összeirt szőlőkben. Csak később jelennek meg az első megbízható adatok: 1688-ban 121, 1691-ben 180 adófizető polgárt irtak össze, 1696-ban már több mint négyszáz háztulajdonos neve ismert a Várban és a Vízivárosban, de lakott volt már Buda két külvárosa, az Országút és Újlak is, és a lakosság nyilván­valóan nem korlátozódott a háztulajdonosokra. Ugyanebben az évben Pesten 182 saját házzal biró és 22 háznélküli polgárt irtak össze, és 36 olyan sze­mély is rendelkezett lakóházzal, akik nem tartoztak polgári juriszdikció alá (nemesek, katonák). Ezen kivül - bár néven nem nevezték őket - felsoroltak 120 lakót is. Tizennégy évvel a visszafoglalás után, 17 00-ban Budán 11 000, Pesten 3900, Óbudán 750, vagyis a három városrészben összesen 15 650 la­kos élt. 55 A kamarai inspektorátus nevezte ki a két város polgárságának vezetőit: Budán polgármestert, Pesten birót, és azontúl is irányította tevékenységüket. Buda első polgármestere Prenner Farkas András császári kapitány, akit való­színűleg Beck városparancsnok állított a város élére, mint a rendőrség elöl­járóját, s később a kamarai igazgatás tette polgármesterré. Tisztségének ki­rályi megerősítésére az 1687. évi pozsonyi koronázó országgyűlésen került sor, amikor Buda város küldöttsége útján mutatta be hódolatát az uralkodó­nak. A küldöttség tagjai a polgármester mellett Salgari Péter postamester és Bösinger Ferenc Ignác gyógyszerész, akik egyben a városi tanács tagjai is voltak. A tanács kívülük még Unger János György kereskedőből és Gretsch­mann jegyzőből állt. Valamennyiüket a kamarai inspektorátus nevezte ki. Prenner Farkas egy esztendei hivatali működés után lemondott, s attól kezd­ve évente három jelöltet állított a kamarai igazgatás, akik közül egyet vá­laszthatott a 40 tagú polgári választmány, később a polgárság. A megválasz­tott polgármestert a kamarai inspektorátus erősítette meg tisztségében. 56 A kamarai igazgatás a városi hatóság működését is megszabta, a váro­si tanács csak azon ügyekben intézkedhetett önállóan, amelyeket az inspekto­rátus reá ruházott. Az ilyen ügyek száma csekély volt, s a városi tanács in­kább mint a kamarai igazgatás rendeleteinek végrehajtója szerepelt. Önállóan

Next

/
Thumbnails
Contents