Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

II. Visszaemlékezések - Részletek Petri Miklós visszaemlékezéseiből

RÉSZLETEK PETRI MIKLÓS VISSZAEMLÉKEZÉSÉBŐL Elérkeztünk 1944-hez, a német megszálláshoz. Vasárnap történt a megszállás és hétfőn még a Végrehajtó Bizottság ülést tartott, ahol engem, a helyi SZDP elnökévé megválasztottak. Én a Kispesti Szociáldemokrata Párt tagjainak a törzslapját elrejtettem, az utcabizalmi névsort magamhoz vettem, és a német megszállás alatt az utcabizalmiakat felkerestem. A házaknál röpgyülést tartottunk. Az eredmény az volt, hogy a kiragasztott nyilas plakátok minden éjjel eltűntek. Kispestet ki akarták üriteni miután november elsején Vecséshez eljutott a front. 1944-ben Kispesten megalakult a Prónai különítmény, és mi ebbe a Prónai különitménybe beépitettük magunkat. A különitmény abból a célból alakult, hogy ha a szovjet csapatok bejönnek Kispestre, akkor utcai harcot provokálnak. Miután többen beléptünk a Kispesti Prónai különitménybe nekem bajszom és szakállam volt, és már a harmadik SAS behivót kaptam. A legutolsó úgy szólt, hogy mint géppuskás, a Gellért Szállóban kell jelentkeznem. Nem jelentkeztem, leléptem, teljes illegalitásba vonultam. 1944. decemberében Kispesten volt egy Faa nevezetű ember, (másik nevét nem tudom) aki a szociáldemokrata pártnak a tagja volt, s a szociáldemokrata párt javaslatára a Kispesti Városi Műszaki Osztályhoz helyezték el. Ezt arra használta fel, hogy frontharcos, később nyilas lett. Én a temető felé mentem Kispesten, mert ott voltak a németeknek az ágyúik elhelyezve, tankelhárító ágyúik, és találkoztam ezzel a Faával, ez a Faa megismert engem. Azt mondja: Petri elvtárs! Mondom, hogy-hogy elvtárs? Zsebembe volt a kezem, a régi tengerész köpenyem, amolyan félkabát volt rajtam, a két zsebemben két revolver csőre töltve. Faa azt mondja: vegye ki a kezét, mert én ugyanazt fogom, amit maga! Tehát ő is revolvert fogott. Én kivettem a kezemet. Akkor közölte velem, hogy vigyázzak magamra, mert nagyon keresnek. Lelövik, azt mondja, hogy ha megtalálják. Ezt még megelőzően el kell mondanom, hogy Bittmann,

1 akivel én szoros kapcsolatot tartottam, az Kispesten a Wekerle telepen lakott. S a Wekerle telepen több postás és vasutas gyerekeivel együtt járt a polgáriba, akik detektivek lettek. Ezek a detektivek kapcsolatot kerestek Bittmannal és minden dolgot elárultak. Igy Varjú Jenőt értesítettem, hogy értesitsék le a Csöplt, mert a nyilasok keresik, de letartóztatták, s sajnos el is vitték. Polyák Jánossal

2 nem tudtam kapcsolatot teremteni, aki véleményem szerint irányította a Kispesti mozgalmat. 1944 karácsony előtt a Macner féle pék valahogy, valamilyen módon pár zsák lisztet tudott szerezni és kenyeret sütött. Sokan álltak az üzle* előtt, az akkori Szt. Imre herceg utcában. (Később, amikor polgármester lettem, Ady Endre utcának neveztük el. Mint a Tűzharcos utcát Táncsics Mihály utcának, a Horthy utcát Linhardt Antal

3 utcának, de később azt másra átnevezték.) Én is ott álltam sorba kenyérért, amikor a sorba állók közé akna tüz csapódott. Már körülbelül 20 halott volt, sok sebesült. Segéd-