Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Varga J. János: Buda visszafoglalása és az újjáépítés kezdete

í volna be". Bécsújhelyi kihallgatásakor Csonka bég kevésbé válogatta meg szavait: "Miközben kiköpött, azt mondta: szar alak az, aki azért jött, hogy csak nézelődjön, mialatt beveszik Budát. Ennek az az oka, hogy a Portán elpuhult alakokat léptetnek elő."

49 Szulejmán távozása után a császári sereg vezérei Miksa Emánuel sátrában gyülekeztek hálaadó misére. Agyúk dörgése közben énekelték el a Te Deumot. Behallatszott a katonák éneke, örömkiáltásai és a diszsortüzek. Másnap, szept. 4-én a vezérkar véget vetett Buda pusztításának: eloltatták a lángokat és 500 fogollyal eltakarittatták a holttesteket. Azután Leopold Beck vezérőrnagyra és 6000 főnyi helyőrségre bizták Budát. Pesten Koháry István alsómagyarországi vicekapitány és Dalmady Sándor őrnagy maradt 2000 hajdúval. Károly herceg serege pedig fölkerekedett a menekülő nagyvezér után.

50 A füstölgő romokon lassan újrakezdődő városi életnek rövid ideig egyetlen és döntő súlyú tényezője a császári hadsereg volt. A Lotharingiai Károly által budai várparancsnokká kinevezett Beck vezérőrnagy gyakorlatilag teljhatalommal rendelkezett: az Udvari Haditanács szept. 15-én megerősítette tisztségében és hangsúlyozta, hogy Beck közvetlenül az uralkodónak és a Haditanácsnak, illetve a hadjárat tartamára Károly hercegnek van alárendelve, senki mástól, még a Hadbiztos s ágtól sem fogadhat el utasításokat.

51 A vár és a város helyreállítására irányuló első intézkedések úgyszólván kizárólag katonai jellegűek voltak. A fortifikáció helyreállításánál ez magától értetődő (a császári hadvezetés számolt a Buda visszaszerzésére irányuló török kísérlettel), de az élelmezési raktár, szertár, lakóházak, sőt a templom használhatóvá tétele is csak a helyőrség érdekében történt, hiszen Budának egyelőre nem volt polgári lakossága. A betelepülés, az újjáépítés és a városi élet feltételeit azonban mielőbb meg kellett teremteni, s azt nem lehetett Beck városparancsnokra bizni. Vorster hadi élelmezési biztos már szeptemberben felhívta az Udvari Kamara figyelmét arra, hogy polgári igazgatás hiján a katonaság fogja kisajátítani a kincstárt illető jövedelmeket. Természetes hát, hogy a vár és a város helyreállításának, megerősítésének, újratelepítésének és az ország gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolásának feladatából az Udvari Haditanács mellett az Udvari Kamara is részt kért magának. A két hatóság bizottságot hozott létre az ügyek intézésére s Budára küldte a maga embereit: A Haditanács De la Vigne mérnököt, aki az erődítési munkákat irányította, a Kamara Johann Stephan Werleint - volt érsekújvári harmincadost -, mint kamarai inspektort.

52 Werlein 1686. szept. 28-án érkezett meg Budára. A Kamara egy harmincadost, egy építési Írnokot és néhány más tisztviselőt rendelt melléje. Az inspektor első teendője, hogy Leopold Beck vezérőrnaggyal egyetértésben gondoskodjék a helyőrség elszállásolásáról és élelmezéséről. Az ősz beálltával laktanyák építésére már nem volt idő, ezért a helyreállítható polgárházakba költöztették be a katonaságot. Többnyire csak arra vállalkoztak, hogy a használható épületeket, helyiségeket deszkával befedjék, az ablakokat jó esetben üveggel, többnyire azonban csak papírral szigeteljék. Az elszállásolás mellett az élelmezés jelentette a legnagyobb gondot. Az élelmiszert szállító dereglyék a korán érkező hidegben, november végén Buda fölött befagytak a Dunába, a szekereken érkező lisztet és egyéb árucikket az útbaeső vámhivatalok és várkapitányok megvámolták, iható vizet nem találtak sem a várban, sem a városban. A helyőrség katonái zúgolódtak, Bécsből a megoldást sürgették, ami