Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Horváth András: Pest városa és az 1867-es királykoronázás

A királyi pár fogadtatásával kapcsolatban elhatározták, hogy fehérruhás lánykák és magyar ruhás ifjak fogják őket fogadni. Az esemény valószinüleg már két héttel a koronázás előtt megtörténik.

29 A választmány mindezen kivül tervbe vette, hogy: a) A koronázást megelőző este egy óra hosszat zúgjanak a harangok, később pedig zenekarok fognak játszani az utcákon végigmenve. b) A koronázás napján - mikor a budai Vérmezőn országos népünnepély lesz - este egész Pest ünnepélyesen ki lesz világitva. c) A koronázási bankett az esemény utáni napon a pesti Redout (Vigadó) épületében lenne tartandó, ezenkívül még a város öt különböző helyén lenne bankett, ahonnan küldöttségek jönnének az uralkodó párhoz tisztelgő látogatásra. Este a királyi pár tiszteletére fáklyásmenet is lenne. d) A koronázás utáni második napon (jún. 10.) Pesten is lenne egy népünnepély, mégpedig a Városligetben. Leszögezték, hogy a város nem hajlandó a koronázási menetben résztvevő pesti bandérium kiállítási költségeihez hozzájárulni. Fizessenek maguk a lovasok! Tervbe vették továbbá, hogy a lipótvárosiak régi óhaját teljesitik: József nádor szobrát lehetőleg a koronázás napjaiban fogják leleplezni. Az ápr. 18-i választmányi ülés ezzel végetért. Ezekben a napokban országos szinten is foglalkoztak azzal, hogy megoldják a Buda és Pest közötti gyalogosforgalom kérdését.

30 A Lánchid nyilvánvalóan nem lett volna elegendő egymagában arra, hogy a megnövekedett forgalmat lebonyolítsa, annál kevésbé, mert maga a koronázási menet is kétszer kellett, hogy végigmenjen rajta, igy nem biztosithatta a nézőközönség szabad átjárását. Végül takarékossági szempontokat is figyelembe véve Wenckheim belügyminiszter úgy döntött, hogy az esztergomi és komáromi hajóhidakat kell leszállítani, melyeket majd a pozsonyi utászok állítanak fel. A munka vezetője Reiter Ferenc királyi főmérnök lesz,

31 aki Budapest városképének kialakításában később igen fontos szerepet játszott. A döntésről Wenckheim tájékoztatta Andrássy miniszterelnököt és Szapáryt - mint főrendezőt - is. Pest városát mindez annyiban érintette, hogy az utász-hidász egységeket neki kellett elhelyezni, a Duna utca és a Nap utca előtti partszakaszt pedig idejében meg kellett tisztitani, hogy ott elkezdődhessen a hajóhidak pesti végének felállítása.

32 Pest április végén vizsgáltatta meg az ünnepi diszitéshez nélkülözhetetlen cimerek és zászlók állapotát. Erre azért volt szükség, mert ezek jórészt már Ferenc József 1857-es látogatásakor használatbán voltak. Megállapították, hogy 39 db árbocfákra való nagy címer gyökeres javítása és átfestése szükséges, melyekből egy darab rendbehozatala 4 fr-ba került. A "kézi" címerekből 40 db-ot szintén festetni kellett, darabját 1 fr-ért. A munka elvégzését a Knopp és Steiner cég vállalta 196 fr összköltséggel.

33 - A zászlók megjavítása már korántsem volt ilyen olcsó: összesen 423 fr 70 kr-ba került.

34 A koronázási ünnepséget előkészitő polgári 25-ös választmány máj. 1-én tartotta következő ülését. Ezen a következő határozatok születtek: I. A koronázási menet útvonalán a kövezési munkálatokat haladéktalanul el kell végezni. A Deák Ferenc utca és tér kövezése is fontos és sürgős az eseményre érkező sok idegen útvonalát megjavítandó. II. A Ferenc József-téri sorfák közül mégis ki kell vágni 32 db-ot, mivel megyénként és nagyobb városonként legalább 3-3 lovas lesz a menetben és ha