Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
I. Tanulmányok - Horváth András: Pest városa és az 1867-es királykoronázás
tétetik". 19 A továbbiakban meghagyta, hogy "az utak kövezete a lehető legjobb állapotba hozassék", az utvonalmenti még csak épülő házas telkek is megfelelően diszitve legyenek. Mindennek elintézésére megfelelő intézkedéseket kell tenni, melyből őt (Szapáryt) a legrövidebb határidőn belül, ápr. 20-ig kell értésiteni, a Ferenc József téren lévő fasorok - melyek zavarnák a menetet - eltávolítása pedig legkésőbb máj. 20-ig végrehajtandó. 20 Ennek kapcsán az utak rendbetételével megbizott kövezési bizottmány már ápr. 15-én összeült. Megállapították, hogy a kövezés várható összköltsége az előzetes költségvetés alapján 64 795 fr 30 kr. A kövezési munkák jelentőségét az adta, hogy ezek eredménye - ellentétben az alkalomra végzett diszitési munkákkal - maradandó volt. Az ülés után minderről jelentést tettek Vetsey Sándornak a polgári 25-ös választmány elnökének. 21 A választmány ápr. 18-i ülése megerősítette a "hetek" mandátumát és megszabta a végzendő munkák menetrendjét. A kövezési bizottmány emiitett jelentésének felolvasása után ugy döntött, hogy a szükséges költségek 22 fedezésére a házipénztári értékpapirokat zálogosítják el, melyhez mielőbb meg kell szerezni a közgyűlés engedélyét. 23 Ami a Ferenc József-téri fák kivágását illeti, kérték a főlovászmesteri helyettest, hogy a menet lehetőség szerint ne szabályos négyszög, hanem sugár alakban haladjon, igy csak 6-8 fa kivágása válna szükségessé, a többit meg lehetne kimélni. 24 A Ferenc József-tér fáinak jó részét végül mégis ki kellett vágni. A "sugár alakban" való felállás, melyben a banderisták egyenlő szárú háromszög alakban (az alap a Dunával, a két szár a fasorokkal képezett volna párhuzamot úgy, hogy közrefogják a tér közepén álló koronázási dombot) álltak volna fel, a banderisták nagyobb száma miatt meghiúsult, mert igy kénytelenek voltak négyszög alakban felállni. A tér északi végén egyébként már akkor az Akadémia palotája állt, vele szemben a tér déli oldalán kb. a mai "Atrium Hyatt Hotel" helyén - az úgynevezett Lloyd-épület, melyet - mivel a királyné annak erkélyéről nézte a kardvágás szertartását - különösen pompásan kellett feldisziteni. (A palota üvegezett erkélyén valóságos "télikertet" is létrehoztak.) A tér hosszanti oldalán a "Nákó-ház" és a szintén fejedelmien feldíszített "Koburg-ház" voltak a legjelentősebb épületek. Minthogy véglegessé vált, hogy a belvárosi templom előtti téren az eskü - a Ferenc József téren pedig a koronázási dombon való kardvágások megtekintésére állítandó emelvényeken az országos méltóságok és külföldi követek lesznek elhelyezve, a népnek is kell hasonlókat felállítani, de csak a magánjog megsértése nélkül, az üres telkeken 25 lehet ilyeneket emelni, a mérnöki hivatal tervei szerint, erős anyagokból kell kész iteni és külsőleg is csinosan. Ügyelni kell arra is, nehogy ezek az emelvények a házakból való kilátást megakadályozzák. "Nehogy azonban a közönség magánvállalkozók önkényének és nyerészkedési vágyának kitéve legyen és ez alkalommal túlcsigázott árakat fizetni kénytelenitessék, azon javaslatot teszi a hetes választmány, hogy ezen emelvények maga a város által építtessenek és az egyes helyek árai a tényleges költséghez képest aránylag megszabassanak, a netán megmaradó csekély felesleg pedig jótékony célra fordittassék. A jegyek kiszolgáltatása előjegyzés alapján történhetik, melyekből azonban egy bizonyos szám idegenek részére volna fenntartandó ...Az emelvények készítésére is ne egyesekkel, hanem a megfelelő testülettel köttessék alku" 26 - akárcsak a kövezéseknél. Ennek megfelelően tehát egyes ácsmesterek - Walter József 27 , Bodnár József 28 - előzetes folyamodványát, melyben maguknak tribünácsolási jogot kértek és elutasították.
