Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Horváth András: Pest városa és az 1867-es királykoronázás

tette le a király az esküt. Ezután a Viziváros szélén álló "Király-hegyéhez" vonult a menet, ahol az uralkodó a kardvágás szertartását végezte, majd a Bécsi-kapun át visszatértek a Várba. A koronázási ebéden mágnások szolgáltak fel, a király asztalára a népnek sütött ökörből is jutott egy darab pecsenye. Este Pest és Buda valamint néhány hajó is szépen ki volt világitva. "Az udvar megnézegette mind a két városban a nevezetesebb illuminátziókat (világos itásokat)." - Látni fogjuk, hogy 1867-ben mennyire igyekeztek követni ez a példát. Természetesen a pesti és budai városatyák is azon voltak, hogy a koronázás fényét növelendő idejében elkezdjék az előkészületeket. Rottenbiller Lipót pesti főpolgármester már 1867 február végén beadványt intézett a főtárnokmesterhez: "....kérem, hogy országunk fővárosa tekintélyének megfelelő ünnepélyek előállítása céljából a csakugyan igen nevezetes összegre rúgható költségeket a város pénztárából időszakonként utalványozhassam".

10 Erre azért volt szükség, mert a koronázási ünnepségre kiadandó összeg nem szerepelt a város 1867-es költségvetésében - rendkívüli kiadás volt. Mivel erre nem kapott engedélyt,új megoldást kellett választani az anyagi fedezet előteremtéséhez, ezzel kapcsolatban azonban csak áprilisban történt intézkedés. Rottenbiller Lipót helyettesének, Ságody Sándor pesti alpolgármesternek ápr. 8-án a következőket irja: "Mivel a házipénztárból utalványozni nem lehet, a törvényes elintézés költségeire nézve a városi képviselőtestület április 10-i értekezletének kell döntenie".

11 Szerinte két lehetséges megoldás kinálkozik: "vagy kölcsönt kellene felvenni, vagy a városi értékpapirok tetemesebb részét el zálogos itani esetleg eladni".

12 Mint később látni fogjuk, az utóbbi megoldás valósult meg. Országos szinten április elején jelentős változás történt: Andrássy miniszterelnök a gyengélkedő Batthyányi Imre főlovászmester helyett - akinek tisztéből eredő kötelessége lett volna az ünnepségek előkészítése - gróf Szapáry Antalt bizta meg, hogy főlovászmesteri helyettesként vezesse és koordinálja az előkészitő munkálatokat.

13 Wenckheim Béla belügyminiszter minderről ápr. 9-én értesítette Pest városát, egyben felhivta Ságody alpolgármestert, hogy Szapáryt munkájában messzemenően támogassa. 14 Ebben a helyzetben ült össze Pest város közgyűlése 1867. ápr. 11-én. Legfontosabb döntésük az volt, hogy - közfelkiáltással ugyanazt a 25 fős polgári választmányt jelölték a város előtt álló nagy feladat megoldásának megszervezésére, amely már az uralkodó márciusi fogadásakor és az emiitett fáklyásmenet megszervezésénél is oly eredményesen működött. Elnöknek Vetsey Sándort

15 választották, a választmányi alelnök Sztupa György lett. Belőlük és még 5 választmányi tagból alakult egy szűkebb hetes választmány, amely később a szervezés oroszlánrészét végezte. A közgyűléstől egyben megbizást kapott az egész választmány, hogy mivel országos ügyről van szó, lépjenek kapcsolatba az országos rendezőséggel és a szükséges költségekről tanácskozzanak, majd tegyenek jelentést. 16 A választmány tehát megkezdte munkáját. Rögtön adódott is számukra teendő. Szapáry Antal főlovászmesteri helyettes már másnap ezt irta a pesti tanácsnak: "A koronázási menet a Lánchídtól jobbra a Dunaparton a házak mellett a belvárosi

17 plébániatemplomig fogván elvonulni, mely előtt a királyi hit letételének ceremóniája tartatik meg, ennek megtörténte után a menet a templom előtt a Városház téren keresztül a Váci és Dorottya utcán a Ferenc József

18 térre halad, hol egy e célra készítendő dombon a négy kardvágás