Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Rainer M. János: A szolgálattól az elkötelezett kritikáig (Irodalom és politika 1953-54-ben)

Az MDP KV 1953. júniusi határozatának hatása az irodalmi életre Akárcsak a politikai életben, az irodalomban sem utalt sok jel arra a fordulatra

, amely 1953 július elején, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége júniusi határozata nyomán kidolgozott új kormányprogram meghirdetésétől számitható. 1953 első felében az irodalmi sajtó mentes volt a vitáktól, melyek közül az utolsó, a Déry Tibor Felelete kapcsán kirobbant ún. "Előadói Iroda-vita" 1952 őszén zajlott le.

5 A fásultság és a közöny - nem függetlenül ennek a vitának körülményeitől, megfélemlítésre irányuló törekvéseitől - elborította az irodalom köreit, s ezt a Sztálin halála alkalmával közzétett reprezentatív folyóiratszámok, az ott a publikáló irók seregszemleszerü felvonulása sem tudta megtörni. Az 1953-as tavasz végén, a nyár elején viszont érzékelhetők olyan jelek, amelyek szerint az irodalmi élet is érzékeli a belpolitikai válsá

g egyes tényeit. Megmutatkozott ez az IU-nak az országgyűlési választások elé irt cikkében,

6 amely a szokásosnál nagyobb hangsúlyt fektetett a hazafiságra, a nemzeti egység alapjára. Darvas Józsefnek, az írószövetség elnökének máj. 21-i vezércikke ugyanott a választási "győzelemben" kifejezett tömegtámogatás értékelése során már óvatosan kitért arra a "nehéz helyzetre", amelynek közepette választottak. A Csillag májusi számában Kende István a drámairodalom helyzetéről irott elemzésében a színház, és a mai témáktól "tartózkodó" irók elmarasztalása mellett a bürokrácia, az irányító szervek merevségét is kárhoztatta (amellett Hegedűs Géza véleményét, mely szerint a közönség ítéletét kellene ebben a kérdésben irányadónak tekinteni, Kende veszélyes antimarxista nézetnek tartotta, a "tömegek spontaneitása" előtti behódolásnak).

7 Júniusban a Csillag közölte Veres Péter szatíráját, az Almáskertet, amely már korábban a Déry-vitában, de a következőkben újra a szenvedélyes polémiák kereszttüzébe került. Ugyanebben a számban Heller Agnes, a Lukács György tanítványok körének jeles tagja a lenini kritikai tevékenységet szokatlan módon nem az únos-untalan idézett frázisokkal jellemezte, hanem Lenin józan, objektiv marxista kritikai szemléletét emelte ki, aki "nem dicsérgetett mértéken felül, szavainak súlya arányban volt szavainak tartalmával".

8 Heller cikke - amely részben Kende István fentebb emiitett írásához kapcsolódik - természetesen az irodalomirányitás és a kritika fennálló kereteit nem kérdőjelezte meg, inkább a tartalmi megváltoztatásokat szorgalmazta, s ennek kifejezetten "lenini" iránya volt újszerű. Általános elvi vonatkozásokon és irodalmi belügyeken túlmenő érdekes előre

j

elzésnek tekinthető az IU 1953. máj. 21-i számában Szabó Pál vezércikke ("Adminisztráció, stilus, bürokrácia" címmel). A szokatlanul nyilt hangú irás a parasztsággal szembeni adminisztratív intézkedésekről szólt, "egyes bürokraták" eljárását egyenesen a régi rendszer jegyző'inek, szolgabiróinak magatartásához hasonlítva. Az viszont éppenséggel az irodalom belső folyamatainak viszonylagosan megmaradt autonómiájára utal, hogy még az 1953. nyári politikai fordulat előtt a sajtóból hosszú évekre száműzött Németh László a Csillag hasábjain újra jelentkezett. 9 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953. jún. 27-28-i ülésének hazai és nemzetközi előzményeit az újabb párttörténeti irodalom feltárta, és 33 évvel megszületése után a határozat teljes szövegének közlése is megtörtént.

10 Ezért a határozatból itt csupán az el vi-ideológiai kérdésekkel