Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948
megjegyzéssel, hogy az elnöki elismerésben részesítettek nevét, tekintettel a kitüntetettek magas számára nem tartja helyesnek a sajtóban közölni, a névsor feltüntetésére megfelelő és elégséges az egyes munkahelyeken kifüggesztett versenyhiradó. Bár a források nem számolnak be külön a bányászok munkaversenyéről, róluk is szót kell ejtenünk. Rohammunkával a bányászok is kivették részüket a többlettermelésből. Nélkülük természetesen a gyárak sem teljesíthették volna vállalásaikat. A közös érdek az év során több olyan kezdeményezéshez is vezetett, melyek eredményeképpen a bányászok a zökkenőmentes szénszállításokért cserébe közvetlenül a termelőktől részesültek ruha- és élelmiszerküldeményekben. 27 A következő évben a bányászok is formálisan résztvevőivé váltak a munkaversenyeknek. Az új esztendő az 1945-ös munkaversenyek egyik nagy eredményével, a Kossuth híd átadásával kezdődött. 1946. jan. 18-án adták át a hidat. Az SZN jan. 20-i beszámolójában közölte, hogy az MKP jan. 20-ra "Hídmunkára" mozgósította pártszervezeteit. 28 1946. jan. 19-én jelent meg először az SZN-ben a "magyar sztahanovista bányászok" megnevezés. A cikkből kiderült, hogy a bányászok maguk tervezte munkamódszerekkel jóval túlhaladták a napi normát. Febr. 3-án a Városi Színházban zajlott le a Mávag-WM verseny eredményhirdetése. A győztes a Mávag lett, az ünnepi bsszédeket Rákosi Mátyás és Bán Antal 29 tartották. Nézetük szerint a Mávag győzelme a munkások és a tisztviselők összehangolt munkájának következménye. Rákosi újabb versenyekre szólított föl, beszédében elmondta, hogy általában elégedett a tervek 100%-os teljesítésével, de 101%-os teljesítménnyel még elégedettebb lenne. 30 Februárban kiadták a "Fel a széncsatára!" jelszót. Ez a tény a bányászokat most már formálisan is bekapcsolta a munkaverseny mozgalomba. Febr. 12-én három budapesti nagyüzem dolgozói felhívták a bányászokat, hogy márc. 15-ig emeljék a kitermelés mértékét. A febr. 26-i SZN közölte a bányászok válaszát: "Élelmet, ruhát, lesz több szén." A cikk azonban az ultimátum mellé termelési eredményeket is közölt. Arra a kérdésre, hogyan érték el a többlettermelést, a bányászok igy feleltek: "A munkafegyelem megszilárdításával." A cikk a módszert is közölte: a mulasztók és lógósok nevét kiírták, "kiszerkesztették" a faliújságra. 1946. márciusában az SZN folyamatosan foglalkozott a széncsatával. Beszámolókat olvashatunk bányászgyülésekróT, bányák közötti versenyfelhívásokról, valamint arról, hogy a dorogi bányászok tiltakozó akciói nyomán márciusra és áprilisra felemelték a bányász fejadagokat. Olvashatjuk a Mávag felhívását a bányászokhoz, melyben megígérik, ha több szenet kapnak, 50%-kal emelik a termelést. Márciusban tartotta első kongresszusát a SZIT. 31 Az üzemek ifjúsága rohammunkával készült az eseményre. Ifjak jártak a széncsata élén is. Az SZN márc. 29-i száma megállapította, hogy a teljesítmény javítás ban nagy szerepet játszanak a munkaversenyek. Az SZT, akárcsak az előző évben, márc. 23-án ismét meghirdette a májusi versenyt. 32 A verseny szervezéséből az üzemi bizottságok is kivették részüket: "A versenyfelhívás után nyomban összeültek a nagyüzemek üzemi bizottságainak elnökei, megtárgyalták a munkaverseny lehetőségeit. Az üzemi bizottságok a verseny sikere érdekében hatékonyabbá tették az ellenőrzést. A Ganz Hajógyár üzemi bizottsága rámutatott a vezérigazgatóság termelést gátló hanyagságaira is. A Goldberger RT üzemi bizottsága erélyes hangon követelte