Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Kresalek Gábor: Adalékok a magyarországi munkaversenyek kezdetéhez 1945-1948

a központi igazgatóságtól az üzemirányitás és az anyagellátás jobb megszervezését. Ha a hanyagságok megismétló'dnek, akkor a feleló'sségrevonást az országépités érdekében a legdrasztikusabban fogjuk elintézni." 33 Márc. 24-25-én tartották országos értekezletüket az MKP megyei, járási, körzeti titkárai. Foglalkoztak többek között a széncsata és a nehézipari termelés fokozásának kérdéseivel. Márc. 30-án az SZN vezércikkben foglalkozott a munkaversenyekkel. A cikk szerint a termelés legfontosabb "arcvonalain" - szénbányászat, kohászat, vasipar - szükségesnek mutatkozik a verseny mellett egy komoly prémiumrendszer kidolgozása is. Maga a verseny ne csak a szakszervezetek ügye legyen, ki kell emelni a Gazdasági Főtanács, (továbbiakban GF) és az Ipariügyi Minisztérium segitségével a szük keretekből. A verseny csak akkor válhat országos méretűvé és hatékonnyá, ha a résztvevők érzik a sajtó figyelmét. Az SZN korábban és a továbbiakban is megfelelt ennek a feladatnak. 1946. ápr. 9.-én közölte, hogy 100 házhelyet osztottak szét rohammunkások között. Tudósított a WM részvételéről a májusi versenyben, a gyár dolgozói túl akarták szárnyalni a Mávagot, a tavalyi győztest. A többlettermelésért nem pénzt, hanem természetbeni juttatásokat vártak. Ismét több cikkben merült fel a bérezés kérdése. Először ápr. 24-én a budapesti üzemek kommunistáinak értekezletén, melynek egyik témája a harc a többlettermelésért;felvetődött a premizálás, és az akkordbérezés

34 kérdése. (Rákosi Mátyás szerint mindkettő hozzájárul a fejlődéshez. Kádár János a szorult helyzettel magyarázta, hogy rá kell térni az akkordbérezésre.

3

$ Május elsejei számában az SZN egész oldalas cikkben, fotókkal, névaláírásokkal számolt be a WM, a Hazai Fésüsfonó és a Goldbergef élmunkásairól, egyénekről és brigádokról egyaránt. A legjobbak vasárnap is dolgoztak és az 1939-es teljesítményt 100%-kal meghaladták. A munkaverseny csoportok, brigádok és egyének között folyt. Az SZN máj. 4-i száma a munka szovjetunióbeli díjazásáról tudósított. A munka hősei ott találmányaik és munkamódszerváltoztatásaik eredményeképpen érik el magas teljesítményüket. A többlettermékek előállításáért prémiumban részesülnek, s a legkiemelkedőbb eredményeket elérők a Munka Hőse kitüntetést vagy Sztálin-dijat kapnak. 1946. máj. 8-án megismételve az előző év példáját újra versenyszerződést kötött Csepel és a Ganz-Mávág. Versenyükhöz - tekintettel arra, hogy az alapanyagokat onnan kapták - ezúttal csatlakozott a Diósgyőri Vasmű is. A verseny máj. 17-től dec. 31-ig tartott. A résztvevők közül a legtöbbet teljesítők (létszám 10%-a) a dolgozók összjövedelmének 5%-át kapták meg. Júniusban kitüntették a Kistex rohammunkásait. 5 kg zsirt és 5 kg cukrot kaptak. A versenyek 1946-ban sem kizárólag a termelő szférára vonatkoztak. A Népszava (továbbiakban: NSZ) jan. 4-i száma ismét felvetette a nyilasok munkájának fontosságát. "Küldjenek nekünk a rakodáshoz néhány "kisnyilast", ők is kibírják azt amit mi!" - idézte a lap a Hungária Vegyi- és Kohómüvek felhívását. Jún. 14-én kongresszusi versenyt indított az MKP.

36 A verseny ezúttal politikai jellegű volt. Célja a taglétszám növelése, pártszervezetek alakítása, politikai akadémia létesitése, a propagandamunka javítása, kultúrgárda felállítása. Felhívták a figyelmet a szervezési kimutatások pontos beküldésére. Júl. 9-én került sor az oktatási verseny eredményhirdetésére.

37 Még ebben a hónapban elindult egy újszerű kezdeményezés: a "Munkások a tudósokért, művészekért akció". Ennek keretében üzemek, gyárak dolgozói tettek felajánlásokat, ame-