Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

ki igazgató és Vass György tervosztály vezető' Svájcban tárgyalásokat folytatott a Stuttgart-i Bosch vezetó'séggel. A jan. 26-febr. 10. között Svájcban folytatott megbeszéléseken, amelyeken az egykori budapesti igazgató Dierolf is résztvett, konkrét megállapodások születtek. A Zürich-ben kötött egyezség fó'bb pontjai szerint a Bosch cég - csakúgy mint más, szovjet tulajdonba került egykori érdekeltségei esetében - ragaszkodott a cég nevének megváltoztatásához. E kívánságot a magyar vállalat részéró'l elfogadták és Ígéretet tettek, hogy 1951. jan. l-jével a cég nevét Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára elnevezésre változtatják meg. A Bosch-központ képviselői leszögezték, hogy képviseleti szerzó'dés megkötésére sem az egykori budapesti fiókvállalattal, sem a Mogürttel, és a NIK-kel nem hajlandók, de 1,2%, ill. 1,4% jutalék fizetése mellett készek gyújtógyertyák, elektródák és különféle hütőaggregátok szállítására. Végül mindkét fél készséget mutatott szerviz megállapodás létesítésére.

16 Az egykori tulajdonos anyavállalattal 1945 után első' izben folytatott hivatalos megbeszélések - bár az egyezség irásos rögzítésére és szerzó'dés formájában történő megerősítésére nem került sor, de a későbbiekben hallgatólagosan mindkét részről ehhez tartották magukat - komoly eredményt jelentettek a budapesti gyár szempontjából. Nem vitás, hogy a volt anyavállalat messzemenő jóindulata és megegyezési készsége alapján volt lehetséges a kedvező kihatású megállapodás létrejötte, *

7 Az alkatrészutánpótlás, a kereskedelmi és szerviz tevékenység kiépítésére tett lépésekkel egyidejűleg a vállalati kollektíva nagy erőfeszítéseket tett a mindjobban megerősödő gyártási profil megalapozására. Az év termelési programjában gyújtótekercsek, feszültségszabályozók, gyertyák, irányjelző intőkarok, traktordinamók, különféle kapcsolók, autólámpák, szerelőlámpák, ablaktörlők és a IV. negyedévtől kezdődően a Mávagtól történt kényszer átvétel nyomán gyújtómágnesek nagysorozatú előállítása szerepelt.

18 A vállalati kollektíva, amely az év kezdetén csak 181 főből állt - 6 mérnök, 35 tisztviselő, 124 munkás és 16 tanonc - szocialista munkaversenyt kezdeményezett a tervfeladatok teljesítésére. Az első jó eredményt az intőkar-összeszerelő csoport hozta, 5 nappal előbb befejezve januári havi tervét. Összesen 4527 jelzőkart szereltek össze.

19 1950. ápr. l-jével a vállalat életében újabb fordulat következett be. A korábbi kereskedelmi (szerviz) jelleg helyett - mintegy megerősítve az előző fél évtizedben végbement átalakuláfet - a vállalat a termelési, azaz gyártási tevékenységet folytató szférába nyert átsorolást. Időközben ismertté és elfogadottá vált a magyar autóipar felfejlesztésének célkitűzése s ezen belül az autóvillamossági cikkek gyártásának megnövelése. A fejlődés útja - a már emiitett pozitív és negatív tényezők közepette - összességében tekintve nyitottá vált. 20 A kapacitásbővítéssel párhuzamban növelhette a vállalat munkás- és alkalmazotti létszámát. Az év végén a gyártásban 238 fő, a szervizben 62 fő dolgozott. Az év végi felvételekkel együtt, beszámítva a tisztviselőket és a gyári segédszemélyzetet is, 417 főre emelkedett az összlétszám. Az összes ledolgozott munkaóra az 1949. évi 414 ezerről 645 ezerre nőtt. A korszak káros jelenségeként a Boschnál korábban alig ismert munkaerőmozgás is megfigyelhető': a 457 felvétellel szemben 197 fő volt a kilépők száma.21 A munkaverseny terén kiegyensúlyozott eredmények születtek. A normaosztály összesítő éves felmérése alapján 110-150% között teljesített a gyártás-