Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

ban dolgozó 238 munkás közül 216 fő, ezen felül mindössze 6 fő. Nem érte el a 100%-ot 15 fő. A vállalatnak egy, 200% fölött teljesitő sztahanovistája volt. 22 A munkaversenyben a vállalat dolgozóinak 96%-a vett részt. Különösen élénk versenyzés bontakozott ki az 1950-es évek első felében deklarált nemzeti és internacionalista jellegű ünnepekre, mint ápr. 4-e, máj. 1., aug. 20., nov. 7-e és Sztálin születésnapja, dec. 21-e tiszteletére. 23 A nagy erőfeszítések nyomán jelentős termelési eredményekkel zárhatta a gyári kollektíva az utolsó, még a Bosch Kft. cégnév alatt folytatott üzletévet. Izzitó- és gyújtógyertyákból 81 300 db-ot, elektromos törpe- és kisgépekből 8 900 db-ot, elektromágneses berendezésekből 74 200 db-ot, kapcsolókból 65 000 db-ot, törpe motorokból 620 db-ot, gázmérőkből 1650 db-ot gyártottak. A termelési érték az előző évhez képest majd megkétszereződött, - 30,4 mFt - mig a nyereség majd megötszöröződött - 7,9 mFt -. A nyereség ily kedvező alakulásában - a termelés értékének 26%-át tette ki, mig 1949-ben csupán 11,3%-os nyereséget könyvelhettek el - több, un. egyszer ható tényező jutott jelentős szerephez. Elsőként említendő a szerviz jelleg megszüntetésével értékesithetové vált többféle autóvillamossági cikk piacra dobása. Ezek a tételek a korábbi mérlegekben nehezen fogyó készletként, csökkentett áron kerültek felvételre. Az értékesítés viszont a lehető legkedvezőbb napi áron történt. Másrészt a kereskedelmi-szerviz profil megszüntetésével más árrendszer szerint képezhették az eladási árakat. Ennek következtében egy traktordinamó ára 483 Ft-ról 550 Ft-ra emelkedett. Átlagban a termelői árrendszer bevezetésével 15%-kal nőtt meg a nyereségszint. Végül szerepe volt a nyereség növekedésében a különféle költségek csökkenésének. Az egyes fontos termékeknél a nagyobb sorozatú gyártás megvalósulásával 6-15%-os önköltségcsökkenés volt elérhető. A gyártási rezsi 2%-kal, a munkabérhányad szintén 2,3%-kal csökkent, 23,8%-ról 21,5%-ra, főként a normarendezés következtében. De más kedvező eredmények is születtek az 1950. évi jó munka nyomán. Igy pl. a gyár anyagkészlete 4,7 mFt-ot tett ki az év végén, amely tény külön igazoló jelentés megírására késztette a vállalatot, mivel a terv szerint csak 2,4 mFt-os készlettel zárhatta volna az évet. Ismerve azonban az 1951. évi igen magas termelési tervet és a rendkívül kedvezőtlenné vált anyagellátási viszonyokat, a magasabb évzáró készlet inkább pozitívumként értékelhető. A vállalati jelentés joggal emelte ki az 1951-re előirt magas termeléshez szükséges anyagellátási hiányokat s kifogásolta a féléves előrendelési kötelezettség és a bizonytalan beérkezési időpont gyakorlatát, amely tényezők zavarták a termelés egyenletességét. Kedvező tényként értékelhető az 1951. évi terv teljesítése szempontjából a befejezetlen termékek magas év végi készlete is. A terv szerint 1950. dec. 31-én a vállalatnak 991 000 Ft-os nagyságrendű befejezetlen ipari termékkészlettel lett volna szabad rendelkeznie. Ezzel szemben a félkész termékek készletének értéke 2,9 mFt-ot tett ki. Jellemző a merev tervutasításos rendszerre, hogy e tényről is igazoló jelentést kellett irni a vállalat vezetőinek. A jelentésben a félkész termékek állagnövekedésének két okát adták elő. Ezek szerint a Mávagtól 1950 november-december hónapokban átprofilirozott gyújtómágnes-gyártás feladatával együtt egymillió forintos nagyságrendben félkész terméket vettek át. E félkész termékek készregyártására csupán 1951-ben nyílt lehetősége a gyárnak. A másik félkésztermék növelő tétel a gyorsütemű alkatrészgyártás nyomán képző'dött készlet volt. Az alkatrésztermelés és kész-