Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

vállalat belső termelésszervezése is. Főként a kicsiny és széttagoltan elhelyezett műhelyek nem biztosították kielégitő módon a gyártás megszervezésének lehetőségét. Az új épület belépésével és a gépi felszerelés kiegészítésével reális lehetőségek nyiltak az ésszerű termelési szervezet kiépítésére. A beruházásokkésedelmes megvalósítása azonban gátolta e folyamat felgyorsítását. Addig is lehetőség nyilt a kisebb volumenű előrelépések végrehajtásához, amelyekkel nem is késlekedtek. Elektromos targoncák beszerzésével gépesítették a belső szállításokat, gépesítették az egyes munkafolyamatokat, mint pi. a tekercseléseket és a különböző villamos törpemotorok állórészeinek megmunkálását, melyek korábban igen munkaigényes, kézi megmunkálással történtek. Mindezen tényezők együttes kihatása következtében 1951-re a vállalat nem érhette el a tervezett kapacitását, termelési felfutását. Először 1952-ben lépték túl a bűvös 90 mFt-os tervcélt - 1953-ban már 132.8 mFt-os a terváron számított termelési érték - de 1954-ben is csak 89.5 mFt-os folyóáras termelés realizálódott, annak ellenére, hogy az 1953/54 évi ár- és forgalmiadó változások következtében az ipari árstruktúra tendenciájában alapvetően emelkedő jelleget tükrözött. Összességében mégis az állapitható meg, hogy a tervcélok kitűzése és a megvalósításuk érdekében tett intézkedések, ha nem is az indokolatlan siettetés sugallta határidőkön belül, de alapvetően helyeseknek bizonyultak. A Bosch Kft, majd 1951-től Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára 1949-hez képest megötszörözte termelését, miközben saját magát is megújítva a kicsiny szolgáltató vállalat szintjéről a közepes termelőüzemek körébe emelkedett. 13 A magyar közúti járműgyártás, amelynek fejlesztése nem tartozott az ötéves terv kiemelt célkitűzései közé, sikerrel teljesítette felemelt gyártási darabszámait. Az Ikarus, a Csepel Autógyár, a Vörös Csillag Traktorgyár új, korszerű termékei százával, sőt ezrével hagyták el a megmunkáló szalagokat. E sikerben nem kis szerepe volt a vállalatnak, hiszen valamennyi új jármű villamos felszerelése, berendezése szinte hiánytalanul a Váci úti műhelyekből került ki, alapvetően kifogástalan minőségben. Az első ötéves terv során felfejlődött magyar közúti járműipar biztosan számithatott a hasonlóan felfelé ivelő fejlődést megvalósított, önmagát megújító, műszaki-technológiai szempontból új gyártmányok sikeresnek bizonyuló egész sorát produkáló vállalati kollektívára. 14 Gyártörténeti krónika az ötéves terv beindításától 1952 őszéig Az ötéves terv beindulásakor, amikor a vállalat fejlesztési terve még csak az Országos Tervhivatal szakrészlegeinek Íróasztalain állt, a gyár vezetősége öntevékeny módon igyekezett az üzletkör kiterjesztésével, az eladási és szerviz munkák fellendítésével a meglévő kapacitás jobb kihasználására, a nagyobb bevételek és nyereség megszerzésére. E törekvések jegyében az első negyedév folyamán a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben a vállalat iparengedélyét kibővítették a Német- és Franciaország viszonylatában gépjármű villamossági cikkekkel folytatandó kereskedelmi ügynökösködés területére.

15 Kísérletek történtek a kapcsolatok újrafelvételére az egykori anyavállalattal is. A vállalat tulajdonosának és a magyar gazdaságpolitikai szerveknek az ösztönzésére, a mindjobban érvényesülő hidegháborús gazdasági embargó káros következményeinek mérséklése jegyében Lindwurm György müsza-