Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

programját összeállította - érthetően - nem hagyhatta figyelmen kivül a magyarországi viszonylatban az autóvillamossági felszerelések gyártása tekintetében monopolhelyzetet elfoglaló Bosch Kft. fejlesztési szükségleteit sem. A helyzetet bizonyos mértékig befolyásolta a vállalat tulajdonjogi hovatartozása, fó'ként az elkerülhetetlen beruházások pénzügyi forrásainak biztositása szempontjából. A fejlesztés finanszirozásának problémája végül olymódon nyert megoldást, hogy a tulajdonos Szovjetunió elfogadta a vállalat fejlesztésének szükségességét, a tervezett kapacitásnövelés mértékét, műszaki hátterét, de a beruházás tervezése, pénzügyi feltételeinek biztositása a magyar kormány feladatát képezte. A vállalat - mint valamennyi egyéb magyarországi szovjet tulajdonban lévő vállalat - kettős pénzügyi ellátásban, hitelezésben részesült. A beruházási költségeket a Magyar Beruházási Bank, a forgótó'ke s általában a termelésiinanszirozás hiteleit a Szovjet Kereskedelmi és Iparbank folyósitotta.

4 Megoldandó feladatként állt a tervgazdaság irányitói eló'tt a fejlesztés mértékének a meghatározása. Amikorra végül döntés született az autóvillamossági felszerelések termelési kapacitásának évi 90 mFt-ra történő' felfejlesztésére - szemben az 1949. évi alig 15 mFt-os nagyságrendű termelési eredménnyel - akkorra már elhatározott tény volt az első' ötéves terv előirányzatainak, fó'bb mutatóinak az 1949. évi szinthez képest három, három és félszeresére való felemelése. Az autóvillamossági cikkek termelési eló'irányzatának hatszorosra történő' megemelése biztosította volna nemcsak a közlekedési eszközök gyárt ás terv ének háromszorosára történt növelésével eló'álló szükségletek kielégítését, hanem egyben a felújitások, cserék elvégzésén túl, reális alapot nyújtott a tervezett exportnöveléshez is. Hasonló elgondolások vezették a tervhivatal illetékeseit az autóbusz- és teherautógyártás 5600 ill. 25 000 db-os és a traktorgyártás 26 100 db-os termelési eló'irányzatainak megállapításakor. 5 1950-ben a tervhivatal kötelezte a Bosch Kft-t 1951-re 65 mFt-os termelési érték eló'állitására.

6 Ezzel egyidejűleg beruházási programot is összeállítottak, melynek középpontjában a Balzac utcai üzemszárnyon 6 emeletes üzemi épület építése, a megnövekedett termeléshez szükséges gépi berendezések beszerzése állt. Az új gyári épület használatbavételének határidejét 1951. jún. 1-ra tűzték ki. A beruházás teljes költségelőirányzatát 7.5 mFt-ban állapították meg. A beruházás műszaki terveit, költségvetését állami tervezőintézet dolgozta ki és a Podjomnyik Szovjet Gépipari Központ hagyta jóvá. Az építkezést magyar építőipari vállalat bonyolította. Az építkezés ellenőrzését a Bosch Kft végezte. Az indokolatlanul rövid határidők felállítása, a beruházási összegek rendszertelen folyósítása, az importgépek beszerzéséhez hiányzó valutakeret mind-mind gátló tényezőt jelentett a tervezett kapacitás létrehozásának amúgy is nehéz folyamatában. 1951 végéig az építkezés mindössze 2 szint erejéig készült el. Ide telepitették - 93 munkagéppel - a vállalat kibővített forgácsoló üzemét. Az 1951 végéig üzembeállított új vagy felújított műhelyek, termelő részlegek révén - ide számítandó az 1950 előtt megszerzett, a Közlekedésügyi Minisztérium által átengedett gyárépület is - 167 5 m--el nőtt az üzem termelő területe. Az újonnan beszerzett gépek értéke is jóval meghaladta az egymillió Ft-ot. A kétségtelen fejlődés ellenére 1951 végéig a vállalat számított kapacitása csupán 82%-ot ért el a tervezetthez képest. 7 A tervezett feljuttatásboz szükséges beruházások akadozó menetével