Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Meggyesi László: A Bosch Robert kft budapesti gyárának története 1918-1945

zett adóbevételeit. Az adóalanyok száma egyre inkább apadt, s a megmaradottakra fokozott terhek hárultak s a túladóztatással ellenkező célt értek el. Minden eszközzel szállitási monopolhelyzetet akartak a MÁV részére biztosítani. A fuvarhiány okozta kapacitás kihasználatlanság arra késztette az illetékeseket, hogy az 1930. XVI. tc. alapján az államvasutakra ruházzák át a helyközi tehergépkocsi forgalom lebonyolitására szóló jogosítványt. A MÁV a helyközi tehergépkocsi forgalmat a Magyar Teherautófuvarozás Országos Szövetkezete útján bonyolította le. Az ország területét 6 körzetre osztották fel. Egyes fuvarozási vállalatok néhány kivételtol eltekintve - székhelyüket véve központnak, 30 km-es körön belül működhettek. Forgalomfelosztási terv rögzítette, hogy a körzethatáron belül milyen árukat és milyen feltételek mellett szállíthatnak a szövetkezet tagjai, s továbbá kik bonyolíthatják le a vidékről Budapestre irányuló teherszállításokat. Rögzítették a legalacsonyabb fuvarozási tarifákat, hogy a MÁV-ot és fuvarozási vállalatát a MAVART-ot védjék az alulkinálat versenyétol. A korlátozó intézkedések sorozatától a kis teherfuvarozó vállalatok nagy része tönkrement.

38 A gazdasági válság több gépjárműgyártással foglalkozó üzem sorsát pecsételte meg. Az iparág legnagyobb vállalata, a Magyar Általános Gépgyár 1931-ben szüntette be üzemét. Felhagyott a személygépkocsigyártással a csepeli Weiss Manfréd, a győri Magyar Vagon és Gépgyár és Csonka János gépgyára. A válság következtében Magyarországon megszűnt a személygépkocsigyártás. Súlyos helyzetbe került a teherautó- és autóbuszgyártás is, de az érdekelt vállalatok e jármüvek előállítását lecsökkentett mértékben - főként a közületi megrendelésekre alapozva fenntartották. A nagy gazdasági világválság a stuttgarti anyavállalatot is nehéz helyzetbe hozta, termelése minimalizálódott, létszáma az 1925. évi 14 188 főről 1932. évben 8154 főre csökkent. Igaz ugyan, hogy a következő esztendőben már 11 235 fő a foglalkoztatottak száma.

39 Hallatlan rugalmassággal igyekeztek kivédeni a válság negativ hatásait. Megkezdték az elektromos szerszámok és hűtőszekrények, valamint más háztartási gépek gyártását. Az elektromos hűtőszekrények a magyarországi tehetősebb vásárlók körében igen nagy sikert arattak. 40 A budapesti fióktelep működéséről - a nagy gazdasági válság alatt - rendkívül kevés és töredékes forrásanyag áll rendelkezésre. Ezek arról tudósítanak, hogy az üzletmenet rossz, a beruházások szünetelnek, a hitelviszonyok kedvezőtlenek. Egyedül a Bosch szolgálatok számát terjesztették ki, de nem jelentős mértékben. Számuk az egész ország területén 1931-re elérte a hatot. 1 A kis vállalkozás aktivitása azonban megnő. Élni, létezni akarnak. Szorgalmazzák a lovaskocsik Bosch lámpákkal való ellátását, de olyan magas szaktudást igénylő munkát is elvállalnak, mint az Ariadne Kábelgyár megbízását, amely a gyár dróthúzó gépének felújítására vonatkozott. Az elhasználódott ipari gyémántokat felfúrták, s ezáltal alkalmassá tették a további használatra. Jellemző erre az időszakra, hogy nemcsak a vezetés, hanem a munkások is megtettek mindent, hogy megrendeléseket szerezzenek.

42 A műszaki fejlesztés eredményeit - csekély értékesítési lehetőségek ellenére - folyamatosan átvették, a raktáron tartott termékskálát rendszerezték, bővítették és finomították.

43 Ellentétben az anyavállalattal - bizonyára a kis és bázisnak tekintett - fióktelepnél nem volt létszámleépítés. A dolgozók nagy részét 1/2 évre szabadságolták ugyan, de teljes fizetéssel. Az 1920-as években a kis létszám, a viszonylag jó fizetések és a központ határozott szakszervezetellenes fellépésére mun-