Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Meggyesi László: A Bosch Robert kft budapesti gyárának története 1918-1945

Bosch világitó- és indító-berendezések automobilokhoz Bosch traktorvilágitás mezőgazdasági munkák éjjeli elvégzésére Bosch világitó- és inditóberendezés motorcsónakokba Bosch olajozok - Bosch zsírozok Nyersolaj motorokhoz befecskendező-szivattyúk és Resitex- és fémfogaskerekek.

35 Bosch Róbert üzleti éleslátására vall, hogy igen korán felismerte a szervizhálózat fontosságát. Szervizhálózatát a világ minden részén egységes elvek alapján épitette ki, kitűnően képzett személyekkel, alkatrész raktárakkal. A "Bosch-Dienst"-ek üzleti tevékenységüket saját számlára, önállóan fejtették ki, s a megrendelőket a legnagyobb előzékenységgel szolgálták ki. Az anyavállalat és a vezérképviseletek gondoskodtak a szolgálat szakembereinek különleges képzéséről, tudásuk továbbfejlesztéséről. A stuttgarti központban rendezett tanfolyamokon megismertették a szerviz személyzetét a technika legújabb vívmányaival. A műhelyeket vizsgáló-ellenőrző berendezésekkel és megfelelő műszerekkel szerelték fel. A külföldi Bosch szervizek az alkatrészeket igen komoly árengedménnyel (25-30%) és 3-6 hónapos fizetési haladékkal kapták. Szervezésük Magyarországon 1929-ben indult.

36 A nagy gazdasági világválság keserves évei (1929—1933) 1929. okt. 23-án példa nélkül álló tőzsdekrach rázkódtatta meg a New-Yorki értékpapir piacot. 40-60%-kal esett a részvények árfolyama. Egyik napról a másikra - láncreakcióként •-jutottak csődbe az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Németország, majd Franciaország vezető bankjai, ipari és kereskedelmi vállalatok egész sora ment tönkre. Magyarországon a válság már 1929. év végétől félreérthetetlenül éreztette hatását. 1930-ban az ipari válság összefonódott a mezőgazdasági válsággal. Az ipari termelés csökkenése katasztrofális méreteket öltött, mely végül 1932-ben érte el mélypontját. A termelés az 1929-es szinthez képest 24%-kal csökkent, 500 gyár csukta be kapuit, 200 000 volt a munkanélküliek száma. A gépipar valamivel később, 1933-ban érte el a mélypontot. A bázisévhez viszonyítva a termelés szintje 55%-kal, a munkáslétszám 49,7%-kal - ez 17 000 munkanélkülit jelentett - s a készáruk eladási szintje 19%-kal csökkent. Az év végén a termékek kb. egyharmad része eladatlan készletként hevert a raktárakban. A teljes csőd meggátlása céljából az állami beavatkozás elkerülhetetlenné vált. Az 1931-32-es években egymás után léptek életbe a kényszerintézkedések. Megszüntették az arany szabad forgalmát, bevezették a kötött devizagazdálkodást. Megtagadták vagy különleges feltételekhez kötötték a külföldi hitelek visszafizetését, korlátozták a hazai betétek folyósítását, maximálták a kamat és a törlesztés összegét. Bevezették az exportot támogató felárrendszert - ez a pengő burkolt 20-40%-os leértékelésével volt egyenlő - korlátozták az importot.

37 A kényszerintézkedések igen súlyosan érintették a gépjárműipart, s a vele kapcsolatos belföldi fogyasztást, exportot és importot. A hanyatlás legfőbb mutatója, hogy a hazai gépjárműállomány az 1930 december végi 30 305 darabos szintről 1933 december végére 2 0 390 darabra esett vissza. A legsúlyosabb visszaesés 1933-ban tapasztalható. Ez évben az állomány 6562 darabbal csökkent, s több mint 3000 darab, - amely a statisztikai létszámban szerepelt - az esztendő legnagyobb részében nem üzemelt. A válság által az egyik legjobban érintett szolgáltatás a teherautó-fuvarozás volt. Az állam ugyanis kétségbeesett eszközökkel próbálta behajtani terve-