Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949

a Segitoalap önkormányzatának felfüggesztésére tett inditványát elfogadta és a következő' határozatot hozta: "a Székesfővárosi Alkalmazottak Segitőalapjáról szóló 374/1940.kgy. sz. szabályrendelet 5. §-a, továbbá az 1930:XVIII.tc. 42. §-a alapján az alap önkormányzatát - tekintettel arra, hogy az alap a költségvetési év első felében jelentkezett hiányok következtében a 374/1940.kgy. számú szabályrendelet 3. §-ában megállapított célt tovább biztosítani nem tudja - felfüggeszti és felhatalmazza a polgármestert, hogy polgármesteri biztos útján az alap vagyonának kezeléséről és ügyeinek viteléről gondoskodjék." A határozat megállapította a polgármesteri biztos hatáskörét, s kimondta, hogy a polgármesteri biztos megbízatása tartama alatt gyakorolja a 374/1940.kgy. számú szabályrendelet 6. §-ában a polgármester részére biztosított jogkör azon részét, melyet a polgármester átenged, továbbá a 7. §-ában az intézőbizottság részére megállapított hatáskört, végül a 9. §-ában a vezérigazgató részére megállapított hatáskört.'12 A közgyűlés határozata értelmében a polgármester 1948. márc. 16-án a Segitőalaphoz polgármesteri biztost küldött ki. U

3 A polgármesteri biztos rövid működése után új vezérigazgató került a Segitó'alap élére. A Segitó'alap anyagi egyensúlyának helyreállítását célozta a székesfővárosi törvényhatóság bizottságának az 1948. jún. 23-i közgyűlésén hozott határozata, amely az évek óta deficittel működő balatonkenesei üdülőt önálló üzemmé szervezte. Az igy létesített üzem címét: "Fővárosi Üdülőhely, Balatonkenese" névben állapította meg. Határozata értelmében a Segitó'alap az 1946/47. évi vagyonleltárában felvett összes ingatlan és ingó vagyonát, amely Balatonkenesén volt, átadta a Fővárosi Üdülőhely, Balatonkenese üzemnek.

1

!

4 A polgármester 1948. ápr. 22-i 236/845/1948-XII. sz. rendeletével a Segitőalapot bizta meg a közigazgatási és tanügyi, valamint az üzemi alkalmazottak nyaraltatásának és gyógyfürdői kezelésének lebonyolításával. Későbbi polgármesteri rendeletre a főváros 1948. szept. 15-én saját kezelésébe vette a községi üzemek üdülőtelepeit. A Segitó'alap a betegbiztosítás küszöbön álló egységesítésére hivatkozással javasolta az alkalmazotti üdültetés számára külön szervezet létesítését. A polgármester 1949. jan. 18-án 1079/1949.1.sz. alatt kelt rendeletével az összes üdültetést szolgáló ingatlanoknak a Segitőalaptól való elkülönítését rendelte el. Az üdültetési feladatok ellátására a "Fővárosi Üdültetési Központ"-ot állította fel. Az üdülők üzemesitése és a Segitó'alap egyesitett betegbiztosító intézetbe való beolvasztása ügyeinek vitelével a polgármester 1949. jan. 10-i 544/1949. sz. rendeletével Kardos János tanácsjegyzőt bizta meg.n

5 A Segitó'alap létesítését nem törvény irta elő, hanem azt a székesfőváros törvényhatósági bizottsága kormányhatósági jóváhagyással hozta létre azon alkalmazottak részére, akiknek betegbiztosításáról törvény nem gondoskodott. Igy a Segitó'alap megszüntetését sem törvény, hanem kormányrendelet mondotta ki. 1949. jan. 28-án jelent meg a Magyar Köztársaság Kormányának 810/1949. Korm. sz. rendelete, mely "az 1948:LLX. tc.-kel megszüntetett Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap, valamint a Székesfővárosi Alkalmazottak Se g itőal apjának megszüntetésével kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában" rendelkezett. A 810/1949. sz. Korm. rendelet úgy intézkedett, hogy a már kötelező betegbiztosítás alá eső összes székesfővárosi alkalmazott biztosítását az OTI látja el. Az idézett rendelet a székesfővárosi alkalmazottaknak az OTI kereteibe való beilleszkedését fokozatosan rendelte el.

116 A Székesfővárosi Alkalmazottak Segitőalapjának megszüntetését kimondó rendelet megjelenését követő napon Kardos László, a Segitó'alap egyesitett betegbiztosító intézetbe való beolvasztásával megbízott segitőalapi vezető a Fővárosi Naplóban nyilatkozott. Nyilatkozata szerint "a dolgozók tökéletes biztosítása