Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949
csak az általános népbiztositás keretében valósitható meg." Véleménye szerint a Segitoalap nem felelt meg feladatának, mert nem létesitett egészségügyi intézményeket és szakorvosi rendelőintézete sem volt. 117 A Segitőalapnak a 810/1949. sz. Korm. rendeletben előirt fokozatos megszüntetése, ill. az OTI rendszerébe való beilleszkedése során az utolsónak maradt Madách Imre téri rendelő működése 1949. ápr. 4-én szűnt meg. 118 Ezzel a székesfővárosi alkalmazottak betegbiztosítása történetének a Székesfővárosi Alkalmazottak Segitőalapjával kapcsolatos korszaka lezárult. A Segitó'alap szervezete és szolgáltatásai A Székesfővárosi Alkalmazottak Segitőalapjáról teljes kép csak úgy alkotható, ha a történeti rész ismerete mellett ismerjük szervezetét és szolgáltatásait. A Segitó'alap szervezetének és szolgáltatásainak ismertetése a 374/1940.kgy sz. szabályrendelet alapulvételével történik, mivel a már közölt kisebb módosításokkal ez a szabályozás volt érvényben a Segitó'alap megszűnéséig. A Segitó'alap szervezete, működése, tagsága és bevételei A Segitó'alap igazgatásában részt vett: a törvényhatósági bizottság, a polgármester, az intézőbizottság és a központi igazgató. A törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozott a Segitőalapra vonatkozó szabályrendelet módosítása vagy új szabályrendelet alkotása, a Segitó'alap költségvetésének megállapítása, zárószámadásának megvizsgálása és jóváhagyása. A törvényhatósági bizottság állapította meg egyes segitőalapi alkalmazottak alkalmazási feltételeit és létszámát. A törvényhatósági bizottság a Segitó'alap intézőbizottságába tagjai közül 10 tagot küldött ki. A polgármester hatáskörének a legfontosabb része a Segitó'alap működése és vagyona feletti felügyelet volt. Igy csak a polgármester jóváhagyása után voltak végrehajthatók az- intézőbizottságnak egyrészt az egészségügyi intézmények, üdülők létesítésére, tőkebefektetésre vonatkozó határozatai, másrészt pedig a Segitó'alap által nyújtott kedvezmények és szolgáltatások mértékének megállapítására vonatkozó határozatai, amennyiben azok pénzügyi kihatása a Segitó'alap költségvetési előirányzatát meg nem haladta. A polgármester az intézőbizottság oly határozatának végrehajtását, melyet a Segitó'alap pénzügyi helyzete szempontjából aggályosnak tartott, felfüggeszthette és az intézőbizottságot felhívhatta az általa közölt szempontok szerinti új határozat hozatalára. A polgármester készítette elő a törvényhatóság hatáskörébe tartozó ügyeket. Az intézőbizottság a Segitőalapnak az a szerve volt, amely a Segitó'alap, mint önálló jogi személy akaratelhatározásának kialakítására hivatott. Hatásköre ennek megfelelően igen tág volt és magába foglalta a Segitó'alap legfontosabb kérdéseiben az intézkedés jogát. Egyes határozatai azonban csak a polgármester jóváhagyása után voltak végrehajthatók. Az intézőbizottság előkészítő, javaslattevő és véleményező hatáskörben járt el a törvényhatósági bizottság és a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben, ellenőrizte a Segitó'alap ügyvitelét, valamint a Segitó'alap által létesitett üdülők, intézmények kezelését és vezetését, határozott a Segitó'alap céljait szolgáló üdülők és intézmények létesítéséről. Az intézőbizottság állapította meg: a segitőalapi orvosi tanács tagjainak számát, megalakításának módját, megbízatásának tartamát, működésének mikéntjét, hatáskörét és tárgyalási rendjét; a Segitó'alap kezelő- (házi) orvosi, illetve szakorvosi névsorába való felvétel feltételeit, a Budapesti Orvosi Kamarával való