Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970

A munkajelleg csoportok szerinti társadalmi szerkezete a budapesti átlaggal egyezik meg, s ha az itt élő népesség arányát vetjük össze a társadalmi csoportok súlyával, az eltérés igen kicsi. Valamivel nagyobb a nyugdíjasok, a nem irányító szellemi foglalkozásúak aránya, valamint az egyéb fizikai dolgozóké. Ha azonban a foglalkozások ágazati jellegét, illetve a foglalkoztató ágazatot nézzük, a kép valamivel jellegzetesebbé válik. A kereskedelemben és a szolgáltatásokban dolgozók aránya nagyobb, az ilyen foglalkozású embereké szintén. (Az elárusítóknak 33,9%-a, a pincéreknek, felszolgálóknak 41,7%-a él ezen az átmeneti városi részen.) Valamivel nagyobb ezekben a kerületekben az önállók súlya is, (a VI., VII., VIII. kerületben 3% feletti, az V.-ben a legmagasabb, 3,7%, a többi kis-budapesti kerületben csak 2% körül mozog.) A pesti belvárost körülvevő gyűrűre tehát a városi funkciókat ellátó (kereskedelem, szolgáltatások) népesség jellemző, az elöregedő városrész talán legtöbbet őriz az egykori Budapest társadalmából, mind a fővárosi funkcióhoz tapadó vezető, értelmiségi, mind pedig az iparhoz kötődő szak- és betanított munkásság jelen van ugyan, de kisebb súlylyal, a városi munkáselemek, kisegzisztenciák még mindig nagyobb arányban élnek itt. A kerületek jellemzésénél kiváltak szigetként környezetükből az ipari negyedek, ezek legtisztább képviselői Újpest, Kőbánya, Csepel, de közel áll hozzájuk Óbuda is. Leginkább a betanított munkások magas aránya a jellemző rájuk. Budapesten az aktív keresők 16,9%-a dolgozott 1970-ben betanított munkásként, Újpesten az arányuk 25,5 Csepelen 25,3. A szellemi dolgozók aránya igen alacsony, a szakképzett szakmunkások és egyéb fizikai dolgozók aránya viszont valamivel elmarad egyes peremkerületek arányaitól (a szakmunkások esetében), illetve az átmeneti város övezet arányaitól (egyéb fizikai). Kőbányán a rakodó és szállító munkások magas aránya egy kicsit eltérő jelleget ad a városrésznek. A peremkerületeket együttesen a fizikai foglalkozásúak magas aránya jellemzi, ezen belül azonban itt a legnagyobb a szakmunkásság súlya. Foglalkozást, ágazatot tekintve viszont meglehetősen tarka mozaikot alkot már a kép. Annak részleteit csak a kerületeken belül elhelyezkedő különböző negyedek, telepek részletes elemzésével lehetne megrajzolni. Ha a fenti leíró jellegű részek alapján a város társadalmi szerkezetét hipotézisszerűen felrajzoljuk, akkor a legerősebb tendencia a fővárosi, a kulturális funkciókhoz kötődő vezető és értelmiség által lakott belső pesti és budai rész jellegzetes elválása, majd sok szempontból elkülönül a pesti belső gyűrű átmeneti, városi övezete, az ipari negyedek és a peremkerületek. Az értelmiség szívesebben húzódik be a belső részekre, vagy a budai hegyvidékre, a szakmunkásság pedig inkább a családi házas, falusias peremre. Mindebből következik, hogy a társadalmi csoportok lakáshelyzete is erősen különbözik. A fizikai dolgozók nagyobb része lakik családi házban, a szellemi foglalkozásúak, az értelmiségiek viszont inkább társasházakban.

75 Egy-egy kerületen belül a szellemi foglalkozásúak a jobb lakásokat foglalják el.

76 De nemcsak a lakás, hanem az életmód más elemei is különböznek övezetek szerint. Ezek közül itt csak egyet emelünk ki, a házasságkötést. Az értelmiségikerületek fiataljai később házasodnak, s a lányok házasodási kora a perem felé haladva fokozatosan csökken.

77 Az 1970-ben megfigyelt különbségek jelentős része hosszú történeti fejlődés révén alakult ki. Már 1930-ban megállapította Móricz Miklós Budapest társadalomrajzában, hogy az egyesítést követő félévszázad alatt az akkori főváros munkája ,,fizikai munkából mindjobban átalakult vezető, szellemi munkává."

78 Ez a tendencia a háború után feltehetően egy kicsit megtört, a belső kerületek népessége is cserélődött, társadalmi helyzete, foglalkozása változott. A nagy és gyors társadalmi mozgások lezárulása után azonban 1960 és 1970 között már megint erősödött az a tendencia, hogy a vezető és értelmiségi réteg koncentrálódott.