Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970

A városi kisegzisztenciák, a jobb helyzetben levő nem ipari munkásság negyedeinek társadalma sokat változott, de megőrizte egyelőre sok jellegzetességét, s feltehetőleg régi városi népességének nagy része is. De itt egyre inkább hat a városrészek rohamos elavulása, leromlása, s ennek megfelelően módosul társadalma is. A munkásság elhelyezkedése és helyzete sem módosult alapvetően, kicserélődése nem tudjuk mennyire érintette a különböző kerületek lakosságát, de feltételezhető a felköltözők, a mezőgazdaságból, faluról felkerültek inkább a családi házas, külső részeken telepedtek le. A lakótelepek terjeszkedése nyilvánvalóan megváltoztatja ezt a fizikai és társadalmi szerkezetet, de alapvetően nem módosít az abban megnyilvánuló fejlődési tendenciákon. Jegyzetek 1. Jelen munka a Budapest története VI. kötethez készült előtanulmány. 2. A Főváros Statisztikai Hivatal két világháború közötti társadalomstatisztikai munkásságát összefoglalóan ismertette és értékelte Babarczyné Vajda Ágnes 1980 szeptemberében Tatabányán, a statisztikai történeti vándorülésen tartott előadása. 3. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve 1941-1944 közli az 1941. évi budapesti népszámlálás fő eredményeit. Az 1941—1945 közötti vándormozgalmat elemezte Török István: Budapest népességének vándormozgalma a háború alatt és az ostrom után. Városi Szemle 1945. 136—147. A peremkerületekre hasonló munka nem áll rendelkezésre. A társadalmi változásokról azonban semmilyen elemzés nem készült. 4. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala 1945 és 1948 között jelentetett meg évkönyvet, kiadta a Városi Szemlét és statisztikai jelentéseket publikált. 1949 után megszűnt, és mint a KSH területi igazgatósága működött. Az évkönyv 1957-től jelent meg újra. 5. Magyar munkásszociográfiák 1888-1945. Bp. 1974.446. 6. Az 1945—1949 közötti szociológiai kezdeményezések története még nincs feldolgozva. A korabeli folyóiratokban megjelent kisebb közlemények mutatják, hogy a városi munkásság vizsgálata is fellendült. 7. A városszociológiai irodalomból elsősorban Konrád György és Szelényi Iván munkássága említendő. Konrád György—Szelényi Iván: Az új lakótelepek szociológiai problémái. Bp., 1969. 212. Szelényi Iván: Urbanizáció és az életmód alakulása Budapesten. Tanulmányok Budapest múltjából XX. Bp. 1974.229-233. 8. 1970. évi népszámlálás 22. Budapest adatai I. 1980. évi népszámlálás. Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján. A táblázat végig Nagy-Budapest adatait tartalmazza. 9. Magyarország története 1890-1918. 7. Főszerk.: Hanák Péter, szerk. : Mucsi Ferenc.

Bp. 1978. 265. 10. 1970. évi népszámlálás 22. Budapest adatai I. és Budapest a szocializmus útján 1950-1960. 197. 11. Buapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve 1948. 12. 12. Török István: Budapest népességének vándormozgalma a háború alatt és az ostrom után. Városi Szemle 1945. 137-139. 13. Török István i.m. 140. 14. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve 1944-1946. 12. 15. Függelék. Budapest népességének 1938. március 1. előtti lakóhelye. 16. Baranya megyében csak a népesség 63,1 %-a maradt helyben, 16,1%-a megyén belül vándorolt, viszont 13,0%-a más megyéből, 7,7%-a pedig más országból érkezett. Tolna esetében a helybenmaradó lakosok aránya 66,3, más megyéből érkezett 12,9% s más országból 10,1%. A legkisebb a moz-