Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970

A születési hely statisztikája arra enged következtetni, hogy a város népességén belül a helyben születettek aránya nem emelkedett. Ez megint csak azt támasztja alá, hogy nemcsak az új bevándorlók hagyták el a fővárost, hànem a helyi születésűek egy része is.

26 Az 1938. évi lakóhely és a születési hely összevetése alapján megállapítható, hogy 1938 után mind az ország távolabbi vidékeiről, mind pedig a környező országokból való bevándorlás a korábbiakhoz képest csökkent. Ha ugyanis feltételezzük, hogy az 1938 után beköltözöttek 1938. évi lakóhelye megegyezik születési helyükkel (ami bizonyára csak részben igaz, hiszen Budapest környéke mindig közbülső vándorlási szintet alkotott), akkor meghatározhatjuk, hogy a Pest megyében, az ország más megyéiben vagy a környező országokba születettek mekkora hányada jött Budapestre 1938 előtt és után. A Pest megyében születetteknek 56,8%-a, más megyékben születetteknek 38%-a, a környező országokban születetteknek pedig 39,0%-a.

27 1949-től kezdve az iparosítási program megvalósítása felgyorsította a társadalom átalakulását, nagyméretű területi vándormozgalmat teremtett. Annak ellenére, hogy a gazdasági fejlesztési program célul tűzte ki a területi különbségek megszűntetését, a fővárosi ipar túlsúlyának megszűntetését, a tényleges megvalósulás során az csak kismértékben csökkent. 1949 és 1955 között évente több mint 30 ezerrel nőtt a fővárosban a szocialista "iparban foglalkoztatottak száma (az országos létszámgyarapodás 36,0%-ával), súlyuk az országos létszámhoz viszonyítva 51,3%-ról 44,1%-ra csökkent. 1953 után néhány éven át a budapesti ipar fejlődése lassabb volt (gazdaságpolitikai változások, 1956), 1957-től kezdve azonban a rekonstrukciós iparfejlesztéssel a főváros iparának növekedése megint meggyorsult, s 1963-ig az ipari foglalkoztatottak száma is erőteljesen növekedett. 1959ben súlyuk azonos volt az 1955. évivel (44,1%), 1963-ban valamivel kisebb, 42,1%. 19634Ó1 gyökeres fordulat állt be: a budapesti ipari létszám növekedése lecsökkent, majd a növekedést fogyás váltotta fel. 1969-ben a budapesti szocialista iparban foglalkoztatottak száma csak az országos létszám 35,6%-át tette ki.

28 A Budapestre való be- és elvándorlás üteme követi az ipar fejlődésének ütemét és ingadozásait. Számított adatok szerint 1949-ben a főváros népessége 40 ezer fővel, 1950-ben 60 ezerrel gyarapodott. (Ez utóbbi évben a vándorlási nyereség 51 ezer fő volt). A népesség száma és változása 1949—1960 Év A népesség száma az év elején, 1000 fő Növekedés vagy csökkenés 1000 fő 1949 1590 40 1950 1630 60 1951 1690 40 1952 1730 40 1953 1770 30 1954 1800 30 1955 1830 20 1956 1850 -80 1957 1770 -10 1958 1760 20 1959 1780 25 1960 1805 26 A gyors bevándorlást 1956-57-ben 92 ezer fős vándorlási veszteség követte, majd 1958-tól megint megélénkül a felvándorlás és emelkedik a vár- népessége. 1960. évnek 26 ezer fős bevándorlási többlete a csúcs, utána süllyed, az 1960-as évek második felében 10 ezer fő körül stabilizálódik.

30