Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970

A budapesti népesség 1938. március 1. előtti lakóhelye

15 % Lakóhely Férfi Nő Együtt Budapest 66,7 69,3 68,2 Pest megye 12,8 12,1 12,4 Magyarország más megyéje 15,1 14,1 14,5 Valamely európai ország 5,1 4,2 4,6 Más világrész 0,1 0,1 0,1 Ismeretlen 0,2 0,2 0,2 1938 előtt született népesség összesen 100,0 100,0 100,0 a főváros népessége a csökkenés mellett nagymértékben ki is cserélődött, oly mértékben, mintha a lakosság egy részét kitelepítették volna.

16 1949-ben 435 ezer olyan személyt számláltak meg Budapesten, aki 1938. március l-e után költözött a városba. 1938-1944 között Kis-Budapest vándorlási nyeresége 220 ezer főre tehető; hasonló méretű bevándorlást feltételezve a peremkerületek új lakóit 100 ezerre becsüljük, együttesen 320 ezer új lakos érkezett a fővárosba. Ha számításunk helyes, akkor 1945 után legalább 100 ezer embernek kellett Budapestre költöznie. Ha a számok valószínűleg pontatlanok s eltúlzottak is, mindenképpen számolni kell azzal, hogy 1945 után nemcsak a város régi lakói tértek vissza, hanem újak is jöttek.

17 1938-ban a főváros népessége nagyjából azonos lehetett az 1949. évivel, mintegy 1 590 ezerre becsülhető. Ebből 932 ezer 1949-ben is Budapesten élt. A hiányzó 658 ezerből a fővárosban megnaltak száma 300—350 ezer, s így hiányzik még mintegy 300 ezer ember. A frontokon meghalt férfiakat, a fővárosból és környékéről elhurcolt és elpusztított zsidóságot számításba véve is jelentős tömeg elvándorlásával kell számolni.

18 Az 19394Ő1 1944-ig bevándoroltakat valamennyire jellemezhetjük az 1930 és 1941. évi népszámlálás demográfiai adatainak összevetésével. A megélénkülő vándormozgalom nagyobb arányban sodort férfiakat a városba, mint nőket: 1930-ban 1152 nő jutott 1000 férfire, 1941-ben csak 1129; a féri-nő- aránynak a férfiak javára való módosulása teljes egészében a 15—39 évesek korcsoportjában jelentkezik (1190-ről 1093-ra csökken), a többi korcsoportban 194l-re csak erősödik a nőtöbblet. Hasonlóan fiatal férfiak bevándorlására mutatnak a népesség ötéves korcsoportjainak abszolút és relatív változásai. 1941-ben a 15 — 19, 20—24, 25—29 éves korcsoportok létszáma emelkedett nagy arányban (az 1930-as 5—9, 10—14, 15 — 19 évesek korcsoportjai), tehát ezen fiatalok között volt a legtöbb frissen bevándorolt. A születéseknek a világháború alatti kiesése miatt, majd pedig a termékenység 20-as évekbeli gyors csökkenése miatt a fiatalok száma és aránya az újonnan érkezettek nagy száma ellenére kisebb lett, a népesség korösszetétele az idősebb korcsoportok javára módosult. A 15 éven aluliak aránya csökkent, a 15-35 év közöttieké nagyjából változatlan maradt, az idősebbeké pedig erőteljesen emelkedett.

19 1941 után is elsősorban fiatal férfiak Budapestre jövetelével kell számolni, a háborús iparfejlesztés elsősorban a hagyományos nehéz- és vasipari ágazatokban teremtett munkaerőkeresletet, ahol főleg férfiakra és szakmunkásokra volt szükség. 1944-re a mozgósítások, az ennek következtében fellépő munkaerőhiány ezt a tendenciát némileg módosíthatta. 1944—45-ben már nem a gazdasági fejlődés teremtette munkaerőszükséglet mozgatta az embereket, hanem a háború szülte kényszer. A főváros zsidó lakosságának egy részét (főleg az akkor még önálló városok és falvak lakóit) deportálták és megölték: 1945 tavaszán Kis-Budapesten 1941-hez viszonyítva mintegy 100 ezer zsidó vallású lakos hiányzott, a peremkerületek zsidó lakosságát pedig szinte teljes egészében elszállították (1941-ben 26 756 lakott itt)

20

. Ezek közül 1945 folyamán az életben maradottak vissza-