Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - C. Harrach Erzsébet: Kísérletek korszerű segédletek készítésére Budapest Főváros Levéltárában

A közlekedési térképek (KOZTP) alá kerülnek az autó- (AUTP), a vasút- (VASTP), a hajózási (HAJTP), a légi térképek (LEGTP). önálló csoportot alkotnak a hírközlési térképek (HIRTP), mely magába foglalja a postatérképet is (POSTP). A gyűjteményben találhatók továbbá a népesség összetételére vonatkozó térképek, ilyenek a néprajzi térképek (NEPTP), a népszámlálási térképek (NEPSZ). A kulturális tárgyú térképek (MUVTP) közé sorolandók a kiállítások térképei, sport- és más rendezvények térképei, iskolahálózatot rögzítő térképek. Az olyan térképeket, amelyek felekezeti hovatartozást stb. tartalmaznak, a vallási térképek (VATP) csoportjába kell sorolni. Ezek egyik válfaját alkotják az egyházmegyei térképek (EGTP). A városrendezési tervek a térképek szinte minden válfaját felölelik, mégis mint terveket kell keresni azokat, amint a terveknél ismertetésre került. A csatornázási térkép (CSATP) és a szabályozási térkép (SZATP) általában egy-egy speciális munkaterületre vonatkozik, így kettős jelölést kell alkalmazni. (Pl. SZATP+VIZTP-vízszabályozási térkép). Külön kategóriát jelentenek az idegenforgalmi térképek (IDFOR), a turista térképek (TURIZ), a műemléki helyre vonatkozó térképek (MUEML), a vizsgálati térképek (VIZSG), ahova a fentiekben nem részletezett, egyéb szempontokat ábrázoló térképek (pl. fürdő, kazán, hőerőmű stb.) kerülnek. A történeti térképanyagban számos ún. urbariális (URBTP) térkép is található. Ide sorolandók a tagosítás, legelőelkülönítés vagy e célból készült, korábbi állapotokat rögzítő térképek, amelyek jobbágygazdaságokkal, zsellérekkel, majorságokkal kapcsolatosak. Másik történeti kategória, a hitbizományokkal kapcsolatos térképek (HITTP). A fenti kategóriába nem sorolható, múlt beli eseményeket rögzítő, esetleg későbbi keletkezésű térképeket történeti térképeknek veszünk (TORTP). Ilyen lehet pl. Magyarország térképe Anonymus Gestája alapján. A történeti térképeknél lehetőség szerint megadandó a megfelelő speciális kategória is (Pl. TOPTP+ HADTP= 1686-os Budavár ostromát rekonstruáló térkép esetén). A katonai célú térképeket a katonai térképek (KATP) kategóriájába kell sorolni. Ennek válfaja a hadászati térkép, erődítési térkép (EROD) is. Utóbbiak korabeli keltezéssel ellátott források. A geológiai térképek (GEOTP), az oceanológiai térképek (OCTP), a vízrajzi térképek (VIZTP), a geofizikai térképek (GETP), a barlangtérképek (BARTP), a meteorológiai térképek (METP), a klimatológiai térképek (KLITP), a vegetációt ábrázoló térképek (VETP), a környezetvédelemre vonatkozó térképek (KORTP) további kategóriák, de bizonyára akad még olyan terület, amelyet nem érintettünk. A sor kiegészítése csak team munkával végezhető el, amelybe a különböző szaklevéltárak is bekapcsolódnak. A tervfajták között szerepel a helyszínrajz (HSZR). Ezt jellegénél fogva a térkép fajta rovatban is jelölni kell! Fontos tudni egy térképről, hol készült. A kiadást a kiadó nevének fenntartott rovatba kell rögzíteni. Nyomtatott térkép esetén cégszerű kiírást kell alkalmazni. Az építtető, megbízó nevét tartalmazó rovat akkor is kitöltendő, ha ez az eredeti szövegben szerepel. A lapon található még egy épületekre vonatkozó, illetve tervpályázatokra vonatkozó rovat. A fennálló épületek esetében F, a lebontott épületek esetében B betűk Írandók, utóbbinál a bontás éve is, ha ismeretes. A meg nem valósult tervek esetében a Z betű alkalmazandó. E rovatban kell jelölni az épületek műemléki védettségét is, a törvényben meghatározott jelrendszerrel (M, Mj, VK). A megjegyzés rovatba kell tömöríteni mindazon adatokat, amelyek nem helyezhetők el a megadott rovatokba. A tervek szerint ide kell majd bejegyezni a különböző szakirodalmi adatokat, több előfordulás esetén az ismert lelőhelyeket stb. A további cél a betáplálás és a visszakeresés egyszerűsítése volt. Ennek érdekében 1984. év közepén az egyes rovatokhoz ,,szótár"-ak készültek-. Ez azt jelenti, hogy nem