Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

III. Dokumentumok és visszaemlékezések - Részletek Goda Gábor visszaemlékezéseiből

Jegyzetek 1 Rózsa Miklós (1874-1945) művészettörténész, újságíró, műkritikus. Kiss József mellett a Hét munkatársa volt a századfordulón. 2 Hegedűs Géza (1912-) író. 3 Karikás Frigyes (1891 — 1938?) író, a KMP alapító tagja. A Tanácsköztársaság alatt politikai biztos a Vörös Hadseregben, majd emigrációban élt. 1932-ben SallaivaJ és Fürsttel együtt elítélték, szabadulása után a Szovjetunióba távozott, ahol törvénytelenség áldozata lett. 4 Ortutay Gyula (1910-1978) néprajztudós. 1943-tól az FKgP tagja, az ún. Polgári tagozat vezetőjeként kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszkyvel és az ülegális kommunistákkal is. 1945-től az FKgP baloldalának egyik vezetője, 1947-50 között vallás-és közoktatásügyi miniszter. 1957-től 1964-ig a HNF főtitkára, 1964-től alelnöke volt. 5 Beér János jogász (1905—1966) a BNB tagja, 1945-48 között a főváros tiszti főügyésze. 6 A tiszti ügyészség feladatkörébe tartozott a főváros mindennemű jogi kérdéseivel való foglalkozás, intézkedés. Élén a tiszti főügyész (egyben a főváros jogtanácsosa, a törvényesség őre) állt. 7 Vas Zoltán (1903-1983) író, újságíró, politikus. Illegális kommunista tevékenységért 1925-ben elítélték (Rákosi Mátyással együtt). 1945-ben Budapest közellátási kormánybiztosa, majd polgármestere volt. 1945-49 között a Gazdasági Főtanács titkára, majd az Országos Tervhivatal elnöke. 1957 után írói tevékenységet folytatott. 8 Olt Károly (1904-) tisztviselő, 1945-ben az MKP IV. kerületi titkára, 1946-tól a KV tagja, 194749-ben népjóléti, 1950—56-ban pénzügyminiszter. 1959-től 1961-ig, nyugdíjba vonulásáig az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. 9 Lázár Vilmos (1895-1972) mezőgazdász, 1911-től a Galilei-kör, 1919-től a KMP tagja. A 30-as években a Gondolat, a Korunk, a Szocializmus és a Népszava cikkírója volt. 10 Sándor Kálmán ( 1903 -1962) író. 11 Török Sophie (1895-1955) költő, Babits Mihály felesége. Karinthy Ferenc (1921-) író. Keszthelyi Zoltán (1909-1974) költő és műfordító. Zelk Zoltán (1906-1981) költő. A Fővárosi Népművelési Központ a lakosság iskolán kívüli művelődését volt hivatva irányítani, az ismeretterjesztő (tanfolyamok, Szabad Egyetem stb.) és szórakoztató tevékenység területein. 1945 előtt Népművelési Bizottságnak hívták. 12 Szöllősi Zsigmond (1872—1953) újságíró, író. 13 Faludi János (1903-1956) tanár, 1936-tól a Fővárosi Népművelés c. lap munkatársa. 1945 nyarától 1949-ig a Fővárosi Népművelési Központ főigazgatója. 14 Pogány ö. Gábor (1916—) művészettörténész, 1947 júliusától a Budapesti Történeti Múzeum osztályigazgatója, 1948-50-ben a Fővárosi Képtár igazgatója. Később a Nemzeti Galériát is vezette. 15 Pongrácz Kálmán (1898—1980) vasesztergályos, jogász. Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945—47 között a Ganz gyárak központi üzemi bizottságának elnöke. A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja 1947—49-ben. 1949-től Budapest főpolgármestere, majd első tanácselnöke 1958-ig. 1954—60 között a HNF Országos Tanácsa elnökségének tagja, 1963-70 között az Elnöki Tanács tagja. 16 A Magyarok c. irodalmi folyóirat 1945. ápr.-ban jelent meg először a Magyar Csillag utódaként. Szerkesztői 1947. máj.-ig Juhász Géza és Kéry László voltak, ezután Kolozsvári Grandpierre Emil vette át a szerkesztést. Utolsó száma 1949. máj .-ban jelent meg. 17 Az Újhold c. irodalmi lap 1946-48 között jelent meg. Szerkesztője Lengyel Balázs volt, rajta kívül Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Mándy Iván, Örkény István stb. fémjelezték elsősorban. 18 A Csillag c. folyóirat 1947—1956 között jelent meg. Főszerkesztői 1947-50 között Németh Andor és Méray Tibor (fel. szerk.), 1950-1953 között Aczél Tamás, 1953 februárjától Király István voltak.