Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

III. Dokumentumok és visszaemlékezések - Részletek Goda Gábor visszaemlékezéseiből

19 A Budapest c. folyóirat 1945 októberétől 1948-ig jelent meg. Főszerkesztője Némethy Károly, szerkesztője Lestyán Sándor volt. 1966-ban újra indult. 20 Köböl József (1909—) asztalos, pártfunkcionárius. A felszabadulás után az MKP VIII. kerületi titkára, majd a Budapesti Pártbizottság helyettes titkára. 1949-ben alpolgármester. 1948-56 között az MDP KV tagja, 1961-től nyugdíjba vonulásáig, 1972-ig az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. 21 Mesterházy Lajos (1916-1979) író. 22 Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1884-1975) az újabbkori magyar szobrászat egyik legnevesebb alakja, a budapesti Szabadság-szobor alkotója. 23 Szabadság téri szobor: a Sztálin 70. születésnapjára ajándékképpen elküldött ún. Hála-szobor " másolata. 24 Steinmetz Miklós (1913—1944) a spanyol polgárháború katonája, a Vörös Hadsereg századosa és Osztyapenko, Hja a két szovjet parlamenter, akiket 1944. dec. 29-én megöltek Budapest határában. 25 Kerényi Jenő (1908-1975) szobrász, 1958-ban Somogyi Józseffel közösen készített „Táncolók" c. alkotása a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert. Mikus Sándor (1903 -) szobrász, a budapesti Sztálin szobor alkotója, 1947-től a Képzőművészeti Főiskola tanára. 26 Pátzay Pál (1896-) realista szobrász, a budapesti Lrnin-szobor alkotója. Pór Bertalan (1880 1964) festő, a Nyolcak körének tagja. Márffy Ödön (1878—1959) festő, a Nyolcak körének tagja. Vedres Márk (1870-1961) szobrászművész, a magyar avantgárdé jeles alakja. Medgyessy Ferenc (1881 -1958) a XX. század magyar realista szobrászat legnagyobb alakja. 27 A Steinmetz-szobor felavatásának időpontja 1949. dec. 31. Az Osztyapenko-szobrot (Kerényi Jenő munkája) 1951-ben avatták fel. 28 Hidas István (1918—) vasesztergályos, közgazdász. 1950 májustól az MDP KV tagja, júniustól a Budapesti Pártbizottság egyik titkára. 1951-ben az MDP PB tagja lett, tisztségeit 1956 októberéig töltötte be. 1952-56-ban miniszterelnökhelyettes. Nyugdíjba menetele előtt a KGM főosztályvezetője volt. 29 A Sztálin-szobor felállítását a fővárosi törvényhatósági bizottság 1949. nov. 20-i díszközgyűlése határozta el. A kiírt pályázatra 29 művész küldött be pályamunkát. Eredetileg 1950 decemberében akarták a szobrot felállítani, végül 1951. dec. 21-én leplezték le. 30 Herman Lipót (1884-1972) festő, grafikus, könyvillusztrátor. 31 Bognár József (1917-) közgazdász, egyetemi tanár. A felszabadulást követően az FKgP főtitkárhelyettese, a budapesti törvényhatósági frakció vezetője, 1947—49 között a főváros polgármestere. 1949—56 között váltakozva bel-, illetve külkereskedelmi miniszter. Később tudományos kutatóintézetek igazgatója, 1959-től a Magyar Világszövetségének elnöke. Országgyűlési képviselő, a terv- és költségvetési bizottság elnöke. 32 Schoen Arnold (1887—1973) művészettörténész. 1938-tól a Fővárosi Levéltár főlevéltárnoka, 1941—48 között a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának igazgatója. 33 Nagy Lajos (1897—1946) régész, a Fővárosi Múzeum munkatársa, 1941-től igazgatója. Acquincum feltárásának jelentős eredményei fűződnek nevéhez. 34 Beck Ö. Fülöp (1873—1945) a modern magyar szobrászat és éremművészet egyik úttörője. 35 Lechner Ödön (1845—1914) építész, a magyar szecesszió nemzetközileg is jelentős kiváló képviselője. 36 Ries István (1885-1950) ügyvéd, 1939-től az MSZDP elnökségi tagja, 1945-50 között igazságügyminiszter. Koholt vádak alapján 1950-ben letartóztatták, s a börtönben meghalt. 37 Kopp Jenő (1900-1977) művészettörténész. 1935—48 között a Fővárosi Képtár vezetője. SS Némethy Károly (1890-1949) jogász, 1911 óta állott a főváros szolgálatában. 1941-48 között tanácsnoki rangban a közművelődési (XI.) ügyosztály vezetője.