Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig

A bécsiek nem váltak meg Grabenüktől és Kohlmarkt elnevezésüktől, pedig az egyik csak „árkot" jelent, a másik pedig „zöldségpiacot", Párizsban pedig Balzac regényei alapján ma is el lehet igazodni. Minden városban észlelhető a legújabbkori utcanévadás e jellemzője, s ez természetes és jó is, amennyiben a névadó személyiséget szoros szálak fűzik a városhoz. Az ország fővárosában indokolt, hogy ne csak budapesti vonatkozású alkotók neve szerepeljen az utcanevek között, de ez a történeti városmag (I-XIV. kerület) régi, néha több évszázados utcaneveinek meghagyásával, inkább az újonnan épült városnegyedkben történjék. (Mint pl. az 1979-es békásmegyeri új nevek: Gulácsy Lajos, Hollós Korvin Lajos, Lukács György, Pais Dezső stb.), Az 1976-ban kidolgozott irányelv a személyekről történő elnevezések kritériumait is bőven kifejti.

80 Meghatározza azon alkotók körét, akikről utcaelnevezés valósítható meg, s hangsúlyozza szerepük kiemelkedő, s nemzetközileg elismert jellegét. A külföldi személyekről történő elnevezések szép gesztusa szintén indokolt, de erre is az új beépülések, vagy a korunkban keletkezett városnegyedek területén kellene utcákat, tereket kiszemelni. A névadás mai gyakorlatában megfigyelhető szempont, hogy személyekről évfordulóik kapcsán neveznek el közterületeket, s ezt, a személy életművét jelentőségét jelző márvány emléktábla leleplezésével kötik össze. E kérdés rendezését nehezítik a minduntalan felmerülő személyes jellegű kívánságok, így általában a belterületeken kívánják a javasolt elnevezések megvalósítását, valamint többször fehóják, hogy a művészet és tudományágak egyenlőtlen arányban képviseltetnek az utcanevekben. Az ilyen jellegű arány biztosítása természetesen lehetetlen feladat, e problémát az újabban amúgyis előtérbe került intézményelnevezések szaporításával is meg lehetne oldani. A tanácsrendelet másik — külföldi tapasztalatokon alapuló — új hányelve a névbokrosítás volt. Ezek, a beépülés jellegéhez is sokszor igazodó „névbokrok" ésszerű határok között jól szolgálják a tájékozódást. (Pl. Csepel kertvárosi részében a zöldövezethez igazodó madár- és állatnevek, a XIII. kerületi rokonságnevek csoportja, vagy az V. kerületi és a IV. kerületi, aradi vértanúkról elnevezett utcák együttese.) A névbokrosítás másik formája: az utca és a hozzá csatlakozó köz azonos elnevezése. A személyekről történő elnevezések irányelvei (ugyanígy a meglevők védettségének kérdései) mélyebb,részletesebb szabályozást kívánnának. * * * Budapest I-XXJJ. kerületének védett utcanevei A védett utcanevek összeállítását először az 1945 után lezajlott nagymérvű utcanévrevizió tette szükségessé. Az 50-es évek elején már figyelemmel kísért szempont — a többes elnevezések megszüntetése — átfogóan 1961-ben került a V. B. elé. Módszeres és ütemezett végrehajtásának előfeltételeként meg kellett állapítani a védett utcanevek körét. Mint Harrer Ferenc mondta: „olyan dinamikus erők mozognak, hogy roppant nehéz megvédeni azokat az utcaneveket, amelyeket valamennyien megőrzendőknek tartunk. Már az Utcanév Albizottság ülésein az 50-es évek elején felmerült e kérdés." 233/1961. számú határozatával a V. B. utasította az Utcanév Bizottság elnökét, hogy az általános rendezés során gondoskodjék a védett utcanevek megállapításáról. 1965-ben hoztak határozatot arról, hogy a több kerületben azonos utcanevek közül ki kell választani — az ebievezés időpontja, vagy a név helytörténeti vonatkozása alapján — a védettnek minősülőket.

81 A határozat végrehajtására 1965 decemberében és 1966 októberében került sor, amikor elkészült az I—XXII. kerületi védett nevek listája.

82 1 9 6 7-ben