Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig

az I—

III. és az V-XIV. kerületi egyedi előfordulású utcanevek közül 119 vált védetté

83-, s ugyancsak e kerületekben 135 utcanév meg nem változtatható minősítést kapott. 1968 márciusában és decemberében pedig a nem történeti városmagon belül (tehát IV., XV— XXII. kerületi) egyedi utcanevek közül nyilvánítottak egyeseket védetté.

84 A fenti intézkedések csak a nem személyekről elnevezett utcák védettségének kérdését rendezték, s összesen 256 utcanevet vettek védelem alá. Ezek között legtöbb természetesen a belső kerületekben fordul elő (I. kerületben 38 utcanév, III. kerületben 16, az V. kerületben 36, a VIII. kerületben 19, a X. kerületben 27 utca neve). Míg a IV. kerületben jelenleg 4, a XIX. kerületben 1, a XVIII. kerületben 7 utca neve védett. Kétségtelen azonban, hogy a rendezés időpontjáig számos régi, patinás utcaelnevezés szűnt meg, s ez a főváros „otthonosságának" rovására történt. A kerületeken belüli és a kerületek közötti azonos utcanevek rendezése és a megszüntetésükre tett intézkedések Az 1873-ashoz hasonló, de sokkal nagyobb területet felölelő városegyesítés újrateremtette a korábban már vázolt helyzetet, az utcanevek többszöri előfordulását egy város területén. A felszabadulás után Budapesten és környékén gyorsan megváltoztak a régi rendszerre emlékeztető utcanevek, s több fontos útvonal és utca valóban szocialista elnevezést kapott. Ugyanakkor ez a törekvés szaporította az azonos utcaelnevezések számát, így 1950-től az utcaelnevező hatóság tevékenységében hangsúlyozott szerepet kapott ennek a helyzetnek a felszámolása, s a szempont, hogy ne növeljék a többszöri előfordulásokat. Az 1953-as felmérés szerint kb. 2500 azonos utcanév volt a fővárosban, melyek között nem volt ritka a kerületen belüli azonosság sem.

85 Az Albizottság a munkához egy tárgy-neveket tartalmazó listát állított össze, ugyanis gond volt a nagykészletű, gyors új névanyag keresése. Mint kifejtették „a személyneveket a belső, sűrűbben lakott területek élvezésére tartogatják." Előzetes tervezéssel kb. 1800 utcanevet két év leforgása alatt kívántak megváltoztatni, s Harrer Ferenc szerint „egész hegy- és vízrajzunkat fel kell dolgozni", mhe a többes elnevezések megszűnnek.

86 Csak Kossuth Lajos utcából ekkor közel 50 volt a fővárosban. Az 1950-es évek elejének politikai szempontú névváltoztatásai csökkentették a többszörös előfordulásokat, de a névtelen közterületek elnevezésének és az egyedi utcanevek megszüntetésének nagy száma miatt jelentősebb javulást ez nem eredményezett. Az 1960. évi előkészítő munkák után

87 1961. március 22-én V. B. ülés foglalkozott a kettős és többszörös elnevezésekkel. Az itt kialakított terv szerint első cél a kerületeken belüli azonosságok megszüntetése volt. Ehhez az alábbi irányelveket fogalmazták meg: - a személyek nevéhez leginkább méltó utca neve maradjon meg; - a történetileg legkevésbé kapcsolódó nevet kell megszüntetni; - a kevesebb épületet tartalmazó, valamint a kisebb járműforgalmat lebonyolító utcák neveit kell megváltoztatni. A kerületi Utcanévbizottságok feladatává tették a kettős és többszörös elnevezések felmérését, a megmaradó utcák helyére, valamint az új nevekre javaslat felterjesztését. Indítványaikat indokkal együtt kellett az Igazgatási Osztálynak megküldeniük, bevonva a tanácstagokon keresztül a lakosságot is a javaslattételbe. Az ütemezés szerint évi 264 utcanévnél több megváltoztatására nem kerülhet sor (tehát havonta és kerületenként 1 új utcanév).

88 A kerületeken belüli azonosságok megszüntetése 1978-ban zárult le. 1965-ben a kerületek közötti azonos utcanevek kérdésében döntött a V. B. Az Igaz-