Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig

az 1956. március 15-i V. B. ülésen merült fel. Az Igazgatási Osztály az U^caelnevezési_ Aüandóbizottság újjáalakítását javasolta. A negyedévenként összeülő bizottság megalakítását a V. B. 219/1956. számú határozatával elfogadta. A V. B. 1957. okt. 18-i ülésén ismét kimondta az Utcanév Bizottság alakítását, és elnökéül dr. Harrer Ferenc V. B. tagot jelölte ki, s megbízta: kérje fel az érdekelt szerveket küldötteik útján a bizottságban való részvétehe. 10 szerv és intézmény képviselőiből, elnökének jelentése szerint a bizottság 1957. nov. 29-én megalakult.

68 Ez az intézkedés a szocialista konszolidáció jegyében született. Lényege, hogy az utcaelnevezés terén az adminisztratív határozatok helyett a testületi döntés gondolata vált uralkodóvá. Az utcaelnevezések széles körű rendezése érdekében 1960. szeptemberében egy külön bizottság szervezésének gondolata merült fel, de a V. B. a két bizottság párhuzamos működését nem hagyta jóvá, így a rendezéshez szükséges újjászervezést másképpen kellett megoldani. Az új összetételű bizottság 1960. decemberében jött létre, s az ügymenetről a következő részletes szabályozás született:

69 A bizottság elé kerülő javaslatokat 10 szerv és intézmény véleményezi.

70 E szervek az Igazgatási Osztály által nyilvántartásba vett és nekik megküldött javaslatokat 8 napon belül — ellenvélemény esetén indokkal együtt — visszaküldik. A visszaérkezett véleményekről összefoglaló jelentés készül. Ez az anyag kerül a meghívóval együtt az Utcanév Bizottság tagjaihoz. Az ülésen kialakult javaslatról a V. B. ülése dönt. Határozatáról az Igazgatási Osztály értesíti az illetékes szerveket az intézkedések megtétele végett. 1961-ben a V. B. a kerületi tanácsoknál is Utcaelnevezési Bizottság alakítását tette kötelezővé,

71 s az alapos előkészítés érdekében a hatáskört szabályozta: 1. az utcaelnevezés a főváros egész területére a Fővárosi Tanács V. B. hatáskörébe tartozik; 2. a kezdeményezésre az Igazgatási Osztály és a kerületi tanácsok V. B.-i illetékesek. A fővárosi javaslatoknál meghallgatandó az érintett kerületi tanács V. B. véleménye. 3. A FővárosiTanács V. B. Utcaelnevezési Bizottsága elvileg csak a kerületi V. B. által elbírált javaslatot tárgyalhat. A névadás színvonalának emelésére az utcaelnevezések előkészítését a korábbiaknál szélesebb alapokra helyezték. 1964-ben a kerületi Igazgatási Osztályok vezetőjét felhívták, hogy a területileg illetékes kerületi tanácstag - s így rajta keresztül a lakosság - javaslatát, véleményét kikérje, a kerületi Oktatási Osztályok vezetőjét pedig, hogy az iskolák tanulóit és pedagógusait vonja be a kerület helytörténeti emlékeinek felkutatásába, s ehhez kapcsolódva az utcanév-javaslatok megtételébe.

72 Az Igazgatási Osztály által szervezett értekezleten 1966. aug. 12-én a véleményadó szervek körét rendezték. Mint itt elhangzott a „munkásmozgalmi vonatkozású személyek neveinek véleményezését az MSZMP Párttörténeti Intézete adja, de egyéb személyek esetében, a BTM, a Fővárosi Levéltár és a Fővárosi Tanács V. B. Népművelési Osztályának véleménye nem elegendő minden esetben." Az ekkor alkotott irányelvek szerint a nem munkásmozgalmi jellegű névjavaslatokat tudósoknál az MTA, művészeknél, íróknál az arra illetékes tudományos intézmény véleményezi. Ugyancsak ekkor határozták el egy központi utcanévkataszter felállítását az Igazgatási Osztályon, mely a több mint 7000 budapesti utcanévről 1972-ben készült el. Az értekezlet összefoglalójában felhívták a kerületi tanácsok igazgatási osztályvezetőinek figyelmét, hogy már az utcanév előkészítő szakaszában közvetlenül kérjék az arra illetékes intézmények véleményét.

73 A korábbi elvek és módszerek összefoglaló rögzítése 1976-ban történt meg. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke 1/1976. (III. 15.) sz. rendelkezésében körülírta az utcanév és településrésznév megállapításának általános szabályait. Budapest Főváros