Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig

Tanácsa 7/1976. számú rendeletével ennek Budapest főváros területén való végrehajtására hozott kiegészítéseket, majd a Fővárosi Tanács V. B. e rendeletek alkalmazásához irányelveket adott. (531/1976. sz.) Az utcanév megállapítását a Fővárosi Tanács V. B. a kerületi tanácsok véleményének figyelembevételével gyakorolja. A V. B. mellett Utcaelnevezési Bizottság nem működik, hanem az Igazgatási Főosztály feladata az utca és településrészelnevezési ügyek döntésre való előkészítése. Utcanévre javaslatot az állampolgárok, elsősorban a főváros lakosai és a Budapesten működő állami, társadalmi és egyéb szervek tehetnek. Az Igazgatási Főosztály a kerületektől és egyéb szervektől beérkezett javaslatokat véleményezésre szükség szerint az alábbi szerveknek küldi meg (ezek köre a korábbiakhoz képest módosult): MSZMP KB Párttörténeti Intézet, MTA Nyelvtudományi Intézete, MÊM-OFTH Földrajzinév-bizottság, Fővárosi Levéltár, Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Műemlékfelügyelőség, Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága, Budapesti Postaigazgatóság, Kartográfiai Vállalat. Feladata még az Igazgatási Főosztálynak az elnevezéseket, változásokat az illetékes postai, közlekedési, tűzrendészeti, ingatlannyilvántartó szervek, valamint a lakosság tudomására hozni (Fővárosi Közlöny, napilapok). Az utcanévjegyzékkel kapcsolatban a rendelet előírja, hogy az Igazgatási Főosztálynak központi utcanévkatasztert kell vezetnie. Uj feladatként pedig a kerületi tanácsoknál is utcanévjegyzék vezetését rendeli el (e jegyzékek az elnevezés időpontját, az utcanév elő- és utótagját kell hogy tartalmazzák). Az utcanévadást illetően máig ez a rendelkezés van érvényben. Az utcanévadás általános elveinek alakulása. Az utcanévreviziók és a személyekről elnevezett utcák kérdése A Budapesti Városi ideiglenes Tanács Végrehajtó Bizottsága 1950 október 17-én határozott először utcanévügyekben. November 7-e tiszteletére a Körútnak a Nyugati pályaudvartól a Rákóczi útig terjedő szakasza Lenin körút nevet kapott, majd 1950. október 31-én az akkori Rudolf tér nyerte el mai, Jászai Mari tér nevét. E határozatokat a Budapesti Városi Tanács 1950. november 3-i választások utáni első alakuló ülésén szintén elfogadta, s kiegészítette az Oktogonnak November 7-e térré nevezésével. A V. B. ülési jegyzőkönyvekben ezután 1951 végéig szórványosan jelennek meg az utcaelnevezések. Átfogó rendezésre 1951. november 9-én került sor. A V. B. ülésén a lakosságtól, a kerületi tanácsoktól, az írószövetségtől, a Tudományos Akadémiától és művészeti szövetségektől érkezett javaslatok alapján a még mindig fennálló ún. reakciós utcaneveket tárgyalták. A legsürgősebben megváltoztatandó 38 utcanév között Rákosi Jenő, Bánffy Dezső, Mária Terézia neve mellett szerepelnek Károlyi Mihály és Podmaniczky Frigyes neve is. Az ekkor adott új nevek közül 28 a személynév (Móra Ferenc, Horváth Mihály, Bánki Donát, Kaffka Margit stb.). Ekkor kapta nevét a Moszkva tér és a Felszabadulás tér is. A bizottság jelentése szerint még 28 utcanév sürgősen megváltoztatandó, melyeknek 1952 folyamán adtak új nevet. E felülvizsgálatok során szüntettek meg az 1945 — 49 közötti időszakban szociáldemokrata mártírokról és mozgalmi vezetőkről történt ut ca elnevezések et. Az 1951 decemberében készült összefoglaló szerint 1950 eleje óta 449 utcanév megváltoztatására, adására került sor, melyek között az 1948-ban elkezdett gyakorlat szerint 188 utca „számnevet nyert" Hasonló mértékű elnevezésre került sor 1952 folyamán. Ekkor nyerte a Beloiannisz utca és rakpart is a nevét (utóbbi volt Montgomery rkp. — ma Groza Péter rkp.) s újabb 23 névtelen utca számozása történt meg. A Pázmány Péter tér ismét Egyetem tér lett. Felmerült a fővárosi kerületek neveinek megváltoztatása is. Az utcanév Albizott-