Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig

1948 októbere és novembere folyamán egymás után érkeztek a jelentések a kerületi utcanév-bizottságok megalakulásáról. A XIII. kerület bizottsága több elnevezést kezdeményezett (pl. Manutner Sándorról, a Köszörüsárok nevének meghagyását kérték, valamint javasolták, hogy a kerület neve Magdolnaváros helyett Angyalföld legyen). November 16-án az V. kerületi előljáró jelentette a bizottság megalakulását, mely a Habsburg nevek megváltoztatását kérte.

58 Az utcák elnevezése 1949. júniusában a polgármesteri XI. (Kultúrpolitikai)Ugyosztály feladatkörébe került. 1949. júliusában már ez az osztály döntött a Fővám tér-Dimitrov térre nevezéséről.

59 Az előkészítés munkája gyakorlatilag változatlan maradt.

60 A székesfőváros alpolgármestere 1948 júliusi körlevelében a lakosságot, a hivatalokat terhelő, s a fővárosnak költségtöbbletet okozó utcanéwáltoztatások mielőbbi lezárását rendelte el. Ezért az utcák számmal történő jelölését határozta el.

61 Ez a döntés teremtette meg, majd az 50-es évek elejének intézkedései növelték ezres nagyságrendűvé a számozott utcákat, melyek megszüntetése máig elhúzódó gondot jelent. 1950 után a főváros utcanévrendezésével kapcsolatos tevékenység három gondolatkörbe fogható össze. 1. Az utcanévadás ügykörével megbízott szervek és bizottságok működése, a folyamatos névadás elveinek alakulása és ezen belül két fontos témakör; az 50-es évek elején lezajlott utcanévreviziós munkák, valamint a személyekről történő elnevezések szempontjainak kialakítása. 2. A védett utcanevek körének megállapítása. 3. A kerületen belüli és a kerületek közötti azonos utcanevek rendezése és a megszüntetésükre tett intézkedések. * * * Az utcanévadás ügykörének és elveinek alakulása a tanácskorszakban Az utcaelnevezésekkel foglalkozó osztályok és bizottságok működése Az 1949. évi XXVI. tc. a fővárost övező hét megyei várost és tizenhat nagyközséget egyesítette a fővárossal. Az utcanevek száma így 2000-es nagyságrendről 6000-es nagyságrendűre duzzadt. Ekkor jelentkeztek — ma is élő problémaként — a többszörös utcanevek. Budapest székesfőváros önkormányzatának jogutódjaként az utcanévadás is az 1950. évi I. törvénnyel létrehozott Városi Tanács hatáskörébe került. Az elnevezések előkészítésével a Népművelési Állandóbizottság foglalkozott, de bizonyos szempontú utcanévrendezési munka folyt a VII. (majd VIII.) Építészeti Osztály Műszaki Nyilvántartó Csoportjánál is. 1951 februárjában a peremkerületek 1000 kisebb utcájának névváltoztatásához a Fővárosi Levéltárat

62 kérték fel, ,,hogy minél több, lehetőleg jó magyar, könnyű kiejtésű régi helységnevet, kevésbé ismert 1848-as személyek neveit, régidülő és helyhatározó neveket gyűjtsön össze, amelyeket a Műszaki Nyilvántartó Csoport fog kiértékelni."

63 1951 novemberében a tervezett általános utcanévrendezéshez a Népművelési ÁB mellé ^y_AJbizottságot szerveztek. Ülésein különböző tudományos és művészeti szervek képviselői is résztvettek. Párhuzamosan felkérték a kerületi tanácsokat is, hogy tegyenek javaslatokat az átfogó rendezéshez.

64 1 9 5 3-ban ismét széles körű revíziót készített elő az Albizottság,

65 melynek tagjai közé a V. B. ülésen elhangzott javaslat szerint nyelvészt is be kellett vonni. Az Albizottságot munkájáért a Végrehajtó Bizottság ülésén dicséretben részesítette.

66 1954. július 5-én az utcaelnevezések kérdése a IX. Népművelési Osztálytól a III. Igazgatás^ Osztály_ feladatkörébe került.

67 Az Albizottság első ülése 1954. szeptember 24-én volt az „Igazgatási Osztály égisze alatt." Ujabb szervezeti változás szükségessége